Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Tárta lom mii tató. XXIX nem előbb a bitorolt czég használatától pénzbírság terhe mellett eltiltandó s a pénzbírság csak akkor lesz behajtható, ha a bitorló a bitorolt czéget az annak használatától történt eltiltás daczára is tovább használja— ... — — — — --- --- — — 135 245 A férj üzletét és czégét nejére ruházta át ő maga pedig mint czégvezető működött az üzletben, amiért is akkor, amikor férj mint czégvezető, egy a régi czég átruházása előtti időből keletkezett váltókövetelés fenállását beismerte és annak kifizetését igérte, nem idegen, visszteher nélküli tartozás, hanem a czéget már az átruházás előtt terhelt tartozás megfizetését vállalta el; amely tartozásáért a czég, illetve annak jelenbeni tulajdonosa felelős — — 330 Segédszemélyzet. 246. A fenálló kereskedelmi szokás szerint az üzletvezető abban az esetben, ha a megrendelőknek anyagi megbízhatóságát is vizsgálni köteles, a részére kikötött proviziót csak a tényleg befolyt vételár után igényelheti— — — — — — ___ — ... 332 184. A kereskedősegédnek felmondás nélkül való rőgtönös elbocsáthatása kérdésében az 1884: XVII. tcz. 94. §-a az irányadó. — Az elbocsátásra jogos ok forog fen, ha a segéd egy munkanapon át igazolatlanul szünetel. Az, hogy ezen szünetelés a kereskedő akarata ellenére történt, külön bizonyitásra nem szorul, amennyiben minden igazolatlan munkaszünetelés a dolog természeteié szerint a főnök akarata ellenére történtnek tekintendő — 230 Részvénytársaság. 185. A kereskedelmi törvény 159. §-ának 3. pontja értelmében a bejegyzés végett a részvényösszeg legalább 30 százalékának befizetését kell igazolni. A konkrét esetben az aláíráskor nem fizettetett be az egész 30 százalék és az alakulásig nem is egészíttetett ki az aláíráskor befizetett összeg 30 százalékra. Az alapitói tervezet nem tartalmazott intézkedést arra az esetre, ha az aláirók közül az egyik vagy másik nem teljesiti azt a kötelezettségét, hogy az alakuló közgyűlés megtartásáig a kikötött 3c százalékot megfizesse. Az alapító feladatához tartozott volna, hogy erre az eshetőségre vonatkozólag valamely alkalmas intézkedés foglaltassák a tervezetben. Ily intézkedés hiányában a részvénytársaság megalakulása lehetetlen lévén, az aláíróknak a részvénytársaság megalakulhatása végett elvállalt kötelezettségét megszűntnek kell tekinteni. — Nem helyes azon álláspont, hogy valamely aláiró késedelme esetére a részvénytársaság oly módon alakul meg, hogy a késedelmes aláirók perrel kötelezhetők a megalakulhatás végett szükséges részvényösszeg megfizetésére — ___ ... ... ... ... ... 231 282. A részvénytársaság alapszabályai a részvényaláirók fizetési kötelezettsége tekintetében akként intézkedtek, hogy a részvényekre az