Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 43 Különösen figyelembe veszi azt, hogy az előtte tett tanunyilatkozatokban foglaltakat a fenforgó körülmények ne czáfolják meg, hanem támogassák, s figyelembe veszi az ily foglalásnál a végrehajtást szenvedő és a birlaló közti házastársi s rokoni viszonyt az illető tanú szavahihetőségét, megbízhatóságát, érdektelenségét ; továbbá a végrehajtást szenvedő, illetőleg a birlaló foglalkozását, a lefoglalandó tárgyak minőségét stb ; mert csak minden fenforgó körülmény szorgos méltatása esetében lesz a törvényhozónak fentebb kifejtett czélzata minden irányban és helyesen megvalósítható. Kelt Maros-Vásárhelyen, 1904 november 12-ik napján. Hitelesítette a kir. tábla 1904 deczember 17-ik napján tartott teljes-ülésében. 22. A külföldön már bejegyzett egyéni és közkereseti vagy betéti társasczégeknek utóbb belföldön felállított telepeinek bejegyzésére azok a szabályok alkalmazandók, amelyek az ilyen belföldi czégek fióktelepei tekintetében fenállanak. A belföldi bíróság nem jegyezhet be ugyan oly czéget, melynek használata hazai tiltó törvénybe ütközik, ámde a kereskedelmi törvény 11. §-ában föltétlen tilalom nem foglaltatik, mert a 12. §. megengedi, hogy a közkereseti és a betéti társaságok üzletükkel együtt társasczégüket is egyes személyre átruházhassák, az ekként egyes személyre átruházott külföldi társasczég, mint egyéni czég, belföldi fióktelepének bejegyzése tehát törvényes akadályba nem ütközik. (Budapesti kir. tábla 1904 november 29. 3040/904. sz. a.) A budapesi kir. tábla: Az elsőbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott rendelkezéseit megváltoztatja, s kimondja, hogy a folyamodó abból az okból, mintha a külföldön már bejegyzett egyéni czégnek utóbb belföldön felállított telepe a czégbejegyzés szempontjából nem fióktelepnek, hanem önálló üzlet.nek volna tekintendő, czégbejegyzési kérelmével el nem utasítható és a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja.