Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 78 Z. Cs. eljött érte, és hazavitte, majd hétfőn visszavitte, és a vámkezelést követően a szállítmányt vitte. A hétfői felérkezésekor a V.-re már esett némi hó, így látni lehetett, hogy semmilyen lábnyom nincs a kamion körül. A papírokat hétfő délután 15 óra körül kapta kézhez, ekkor indult el. Elmondta, hogy a lerakáskor 3 német ment a raktérbe, szétdarabolta a köteléket, és a bálákat targoncára lökték, így pakolták azokat ki. A bálákat ő ekkor nem számolta, de a németek közölték, hogy valamiféle mínusz, probléma van, ám a tanú nem jól ért németül, így a jegyzőkönyvet sem írta alá. A felperes keresete a következők szerint bizonyult megalapozottnak. Az alperes a kapott szállítmányozási megbízás alapján a felperesnek fuvarmegbízást adott, aki azt elfogadta. A felek között nem volt vitás, hogy közöttük fuvarozási szerződés jött létre, a felperes követelése is fuvardíj megfizetésére irányult. Az előzőek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a peres felek között a Ptk. 488. § (1) bekezdése szerinti fuvarozási szerződés jött létre, melynek értelmében a fuvaros díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni. Az 506. § (1) bekezdése értelmében, ha a küldeményt az országhatáron túlra kell továbbítani, a fuvarozási fejezet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, vagy egyezmény, illetőleg szabály másképpen nem rendelkezik; elsősorban a CMR Egyezmény volt az irányadó. Az alperes 2001. február 28-ai levelében jelezte az egy bála és egy köteg pehely hiányát. Ezt az állítást alátámasztotta a ... rakodásról becsatolt rakjegyzék, melyből megállapítható volt, hogy az ...-es sorszámot viselő bála kötegen kívül, míg az ... sorszámú bálák egy kötegbe rakodva voltak találhatóak. Egybe vágott ezzel a németországi átvétel során, 2001. február 28-án felvett jegyzőkönyv tartalma is, mely a 6 bálát azonosító számmal jelölte meg, mint hiányzót. Az előzőek alapján az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a fuvarozás során keletkezett hiány egy bála és egy köteg, tehát összesen 6 bálában állapítható meg. A CMR Egyezmény 8. Cikkének 1. pontja értelmében a fuvaros az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát, továbbá az áru és az áru csomagolásának külső állapotát. Ha a fuvarosnak nincs megfelelő módja arra, hogy az árudarabok számára, jelére, és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását indokaival együtt a fuvarlevélbe bejegyezni. Ugyanígy köteles minden olyan fenntartását megindokolni, mely az árura, és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. A CMR Egyezmény 9. Cikke 1. pontja szerint a fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire, és arra nézve, hogy a fuvaros az árut átvette. A 2. pontja szerint, ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvaros indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban volt, amikor a fuvaros az árut átvette, továbbá, hogy az árudarabok száma, valamint azok jele, és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett.