Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

61 4. A CMR Egyezmény cikkeihez kapcsolódóbírói döntések 4.1. A CMR Egyezmény 1. Cikkéhez kapcsolódó bírói döntések BH1998. 140. Ha a belföldi gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződés alapján, de nemzetközi fuvarozással végrehajtott fuvarozás díját a címzett - vállalása ellenére - nem fizeti meg, a fuvarozó által a feladó ellen indított perben - kérelemre - a magyar jogszabályok által meghatározott mértékű késedelmi kamat érvényesíthető [1978. évi 8. tvr. 1. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont, 9. §, 1974. évi III. tv. 2. § (1) bek, 1971. évi 3. tvr.-tel kihirdetett Nemzetközi Árufuvarozási Egyezmény (CMR) 1. Cikk 1. pont, Ptk. 301. § (1) és (4) bek., 86/1990. (XI. 14.) Korm. r. ]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - amelyben 285 732 Ft nemzetközi fuvardíj és annak a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni - ítéletével elutasította. ítéletében tényként állapította meg, hogy az alperes az SKS GmbH képviseletében megrendelést adott a felperesnek faházak Németországba történő fuvarozására azzal, hogy a fuvardíjat a külföldi cég fogja megfizetni. A külföldi cég a fuvardíjat nem egyenlítette ki, ezért a felperes annak megfizetésére a Ptk. 484. §-a alapján az alperest kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fuvarozási szerződés a felperes és a külföldi cég között jött létre. Az alperes a GmbH megbízásából járt el, ezért őt nem lehet fuvaroztatónak tekinteni, így díjfizetési kötelezettség sem terheli. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A perbeli fuvarozási szerződés belföldi gazdálkodó szervezetek között jött létre, de az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény (CMR) 1. Cikkének 1. pontja szerint az egyezmény hatálya alá tartozik. A CMR azonban csak a fuvarozási szerződés megkötésének és végrehajtásának, valamint a fuvarozó felelősségének és az azzal kapcsolatos eljárásnak a feltételeit szabályozza, és nem tartalmaz a feladó díjfizetési kötelezettségére, illetve annak megszegésére vonatkozó rendelkezéseket. Továbbiak a jogesetről A jogvitához vezető jogügylet az volt, hogy az alperes az SKS GmbH képviseletében megrendelést adott a felperesnek faházak Németországba történő fuvarozására azzal, hogy a fuvardíjat a külföldi cég fogja megfizetni. A jogvitás helyzetet az idézte elő, hogy a külföldi cég a fuvardíjat nem egyenlítette ki, ezért a felperes annak megfizetésére a Ptk. 484. §-a alapján az alperest kérte kötelezni. A jogviszony létrejöttét és tartalmát illetően az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fuvarozási szerződés a felperes és a külföldi cég között jött létre. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes a GmbH megbízásából járt el, ezért őt nem lehet fuvaroztatónak tekinteni, így díjfizetési kötelezettség sem terheli.