Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 58 Amennyiben az adott fuvarozási szerződést a felek az érvénytelen rész (ennek egyik esete a semmis rendelkezés) nélkül is megkötötték volna, ettől még az egész szerződés érvényes lesz. A fuvarozás teljesítése pedig egyértelműen bizonyítja a fe­leknek ezt a szándékát. Az érvénytelen rész semmisségére pedig egyszerűen elég hivatkozni. Kérdés lehet, hogy vajon a gyakorlatban milyen esetekben fordulhat elő az Egyez­ménnyel ellentétes kikötések semmissége. Erre a CMR 41. Cikk 2. pontja példáló­dzó felsorolást tartalmaz. Egyrészt a biztosítási csalásnak akarja elejét venni, amikor az áru biztosításából eredő előnyök fuvarozóra engedményezésének semmisségét említi. A magyar biztosítási szerződési jog nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy a szállítmánybiztosítás kedvezményezettje nem lehet a fuvarozó. A másik kiemelt terület a bizonyítási teher áthárítása. A18. Cikk rendelkezéseinek bemutatásakor látható volt, hogy a CMR Egyezmény milyen módon osztja meg a bizonyítás terhét. Minthogy a bizonyítás a nemzetközi közúti árufuvarozás körében bekövetkezett károk tekintetében már csak a földrajzi távolság miatt is, a bizonyíté­kok megsemmisülése, vagy utólagosan nehéz rekonstruálása miatt is körülményes, a bizonyítási tehernek különösen nagy jelentősége van. Lényegében a bizonyítási teherből szinte a kár viselésének eldőlése adódik - amint az a 18. Cikk kapcsán ír­takból látszik. A CMR Egyezmény VIII. fejezetének záró rendelkezéseivel, a 42. Cikknek a je­len Egyezményhez való csatlakozásával, a hatálybalépéssel - témánkhoz való kap­csolódás hiányában - nem foglalkozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom