Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 172 Az iránymutató bírói értelmezés lényege A Legfelsőbb Bíróság az egyezség jóváhagyásánál azt vette figyelembe, hogy a perbeli fuvarozásra a CMR Egyezmény szabályai vonatkoznak. A CMR Egyezmény 30. Cikkének 1. és 2. pontjai értelmében, ha a küldemény kiszolgáltatásakor a fuvarozó és a címzett kárt észlelnek, úgy együttesen kötelesek eljárni a kár rögzítése, a jegyzőkönyv vezetése céljából, amiből értelemszerűen következik az is, hogy a kár keletkezésének okaira, körülményeire is együttesen kell megállapításaikat megtenniük. A perbeli esetben e téren úgy az alperes fuvarozó, mint a címzett elmulasztotta kötelezettségeit. A káreseményről készült jegyzőkönyvben csupán a 665 kg festék elfolyásának tényét rögzítették, az elfolyás, illetve a kár keletkezésével kapcsolatban semmiféle megjegyzést sem tettek. Ezek után nem kizárt, hogy a kár keletkezése egyrészt csomagolási és rakodási okokra vezethető vissza, ami a felperes terhére esik a fuvarozóval szembeni jogviszonyban. Ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy a kár keletkezésében fuvarozási rendellenesség is közrehatott. Mindazonáltal ezeknek az okoknak az utólagos bizonyítása már nem volt a perben lehetséges. A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel a felek fenti mulasztásaira, az 50%-os kárviselésre vonatkozó megállapodásukat jóváhagyta, mert úgy találta, hogy az megfelel a jogszabályoknak és a felek érdekeinek is. Hozzá lehet ehhez tenni még a szerző szemszögéből azt is, hogy a felek jelen egyezsége tipikusan az az egyezség, amikor a bizonyítás kétes kimenetelében és/ vagy a bírói mérlegelés előre nem látható alakulásában rejlő kockázatot egyezségükkel egymás között saját kompetenciájuk és akaratuk között tartva az ügy kimenetelét mintegy megfelezik. Továbbiak a jogesetről Az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alperesnek a felelőssége kimentése érdekében hivatalból lett volna kötelessége a kiszolgáltatás alkalmával olyan jegyzőkönyvet felvenni, és abban rögzíteni minden olyan adatot, amely alkalmas lett volna kárfelelősségének a kimentésére. Fel kellett volna pontosan tüntetnie a kiszolgáltatáskori állapotot, a csomagolást, rakodást stb., hogy a kár a fuvarozó vagy a feladó tevékenységi körére vezethető-e vissza. Ennek hiánya az alperes terhére róható. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Hangsúlyozta az első fokú eljárás során előadottakat, valamint azt, hogy a festék elfolyását a müanyagdoboz nem kellően biztosított fedele okozta, az ugyanis a legkisebb nyomásra felcsapódik, így a benne levő anyag elfolyik. A kárt tehát a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága okozta, azért pedig felelősség nem terhelheti. A Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezési tárgyaláson a felek egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes a kár felét megtéríti, a felperes pedig ezt teljes kielégítésként elfogadja.