Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

143 4. A CMR Egyezmény cikkeihez kapcsolódóbírói döntések 4.11. A CMR Egyezmény 25. Cikkéhez kapcsolódó bírói döntések GYIT-H-GJ-2007-10. bírósági határozat A Győri ítélőtábla határozata gazdasági ügyben (CMR 25. Cikk). A perbeli tényállás, a jogvita lényege A felperes - mint szállítmányozó - és az alperes - mint fuvarozó - között 2005. június 10. napján nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés jött létre, melyben az alperes 1600 EUR fuvardíj ellenében vállalta az áru Svédországból a magyarországi Szegedre továbbítását és 2005. június 21-én, reggel 8 órakor a lerakását. A tényállás szerint az alperes egyrészt késedelmesen szolgáltatta ki az árut, másrészt az áru egy része megsérült. Ugyanakkor a felperes az alperes fuvardíját nem fizette meg. Felperes keresetében az alperes késedelmes fuvarozása miatt keletkezett 314 737 Ft, valamint az áru megsérülése miatti 714 669 Ft (összesen: 1 029 406 Ft) kártérítés, valamint annak a 2005. június 22. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kereset alapjául szolgáló kárszámítás szerint a felperes az áru sérülése miatti 714 669 Ft kárigényéhez hozzászámított 76 041 Ft-ot, az alperes által az árusérüléssel arányosan viszszatérítendő fuvardíjként. Ugyanakkor a felperes az első fokú eljárás során arra hivatkozott, hogy az alperesnek ki nem fizetett fuvardíjat beszámította a kimunkált kártérítési összegbe. Az alperes védekezésében a kereseti követelés jogalapját és összegét nem vitatta, azonban beszámítási kifogást terjesztett elő a ki nem fizetett 397 680 Ft fuvardíj erejéig. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 648 204 Ft tőkét, valamint annak a 2005. augusztus 2. napjától a kifizetés napjáig járó, a jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, továbbá 125 300 Ft perköltséget. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A másodfokon lényegében megalapozottnak bizonyult első fokú ítéletben a bíróság a CMR Egyezmény 25. Cikke és 23. Cikke 4. pontjának egybevetése alapján úgy értékelte, hogy a késedelmesen fuvarozó, illetve az áru egy részét sérülten kiszolgáltató alperesnek a teljes fuvardíj jár. Ennek indokát abban látta, hogy a CMR 25. Cikke nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint árusérülés esetén a fuvarozó által fizetendő kártérítésen túlmenően a fuvarozó fuvardíjra ne tarthatna igényt, míg a 23. Cikk 4. pontja csak az áru elveszése (de nem megsérülése) esetére tartalmaz ilyen rendelkezést. Emellett az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a keresetlevélhez mellékelt iratokból az nem állapítható meg, hogy a kimunkált kárösszegbe a felperes a fuvardíjat beszámította volna, ezért az esedékességétől (2005. június 22.) a fuvardíj lejáratának