Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Bevezető IS közlését megelőzően is köteles a munkáltató legalább 30 nappal írásban előzetesen tájékoztatni. Ennek másolatát is meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szerv részére. Amennyiben a munkáltató felmondása, illetve a közös megegyezéses jogviszony megszüntetése összefügg a munkáltató működésével, azt a csoportos létszámcsökkentés szempontjából figyelembe kell venni. Például, ha a munkáltató nyugdíjasnak minősülés címén mond fel a munkavállalónak a csoportos létszámleépítés időszakában, vizsgálni kell, hogy ez összefügg-e a csoportos létszámleépítéssel, amennyiben igen, a csoportos létszámcsökkentés létszámában figyelembe kell venni. Ilyen szempontból a munkáltató által adott időszakban kezdeményezett és létrejött közös megegyezéses megszüntetés is vizsgálható (BH 2008/130.). 2.5. Felmondási tilalmak és korlátozások Az Mt. 90. § (1) bekezdésében meghatározott felmondási tilalmi időszak alatt a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással jogszerűen nem szüntethető meg. A nyugdíjasnak minősülő munkavállaló felmondása esetén a felmondási tilalom nem érvényesül, itt a nyugdíjasnak minősülők körébe a rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló is beleszámít. Fontos felhívni a figyelmet, hogy csoportos létszámcsökkentés esetén eltérő szabály érvényesül. A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. Eszerint a csoportos létszámcsökkentéssel indokolt rendes felmondás esetén, ha a csoportos létszámcsökkentésről szóló előzetes értesítés közlésekor a munkavállaló felmentési tilalom alá esett, a csoportos létszámcsökkentéssel indokolt rendes felmondás közlésére már csak a felmondási tilalmi időszakon kívül kerülhet sor. Felmondási tilalom vagy korlátozás munkaszerződésben, illetve annak módosításában is megállapítható, és a szabadság tartama alatt is közölhető a rendes felmondás (ekkor emiatt nincs tilalom). A Legfelsőbb Bíróságnak a felmondási tilalomhoz kapcsolódó fontos eseti döntése szerint, ha a munkavállaló a rendes felmondás időpontjáig ténylegesen munkát végez, és a keresőképtelenségére vonatkozó orvosi megállapítást felülbírálva a betegállományba vételről a munkáltatóját nem tájékoztatja, a felmondási tilalom fennállására nem hivatkozhat (EBH 2002/785., 36. számú ítélet). A gyakorlatban sok a félreértés a felmondási tilalmi időszak végét, illetve az azt követő 15, illetve 30 napos időszakot illetően. A felmondási tilalom csak az Mt. 90. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt tilalmi időszak alatt áll fenn. Amint a tilalmi időszak (például a keresőképtelenség vagy a gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadság) megszűnik, a felmondási tilalom már nem érvényesül. Amenynyiben a felmondási tilalmi időszak a 15, illetve 30 napot meghaladja, az Mt. 90. § (2) bekezdése értelmében a tilalmi időszakot követően a felmondás nyomban közölhető, a felmondás azonnal hatályba is lép, azonban a felmondási idő 15 nap, illetve 30 nap elteltével kezdődik el. Ha a munkavállaló a felmondás közlése után, de még a felmondási idő kezdete előtt újra keresőképtelen vagy például terhes lesz, ennek már nincs jelentősége, a felmondási tilalom nem kezdődik újra. Amennyiben a munkáltató a felmondási tilalmi időszak lejárta után szabályszerűen közöl felmondást, de a felmondási idő későbbi kezdetére vonatkozó szabályt nem tartja be, ez a rendes