Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Rendes felmondás 144 beli nyilatkozata hatálytalan. A fentiekből következik, hogy a felperes személyesen előterjesztett felülvizsgálati kérelme nem volt hatályos. A pártfogó ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelem volt olyannak tekinthető, amely a felperes álláspontját is rögzítette, és a Legfelsőbb Bíróság az abban foglaltakat vonta vizsgálódási körébe. APp. 260. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A Pp. 261. § (1) bekezdése szerint pedig a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes a perújítási eljárásban olyan új tényre vagy bizonyítékra, körülményre nem hivatkozott, amelyet az eljáró bíróságok korábban nem bíráltak el, illetve azok elbírálásuk esetén a felperesre kedvezőbb határozatot eredményeztek volna. A Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletében egyértelműen rögzítette, hogy „az igazgatóság döntött a felperes munkaviszonyának megszüntetéséről. Azt, hogy a rendes felmondást az alperes elnöke, a munkáltatói jogkör gyakorlójaként adta ki, ezen a tényen nem változtat. Az intézkedés kiadására az elnöknek felhatalmazása volt, ezért a rendes felmondás a jogkör hiánya miatt nem tekinthető jogellenesnek". A felperes a perújítási eljárásban olyan tényre, körülményre nem tudott hivatkozni, amely ezen megállapításoknak ellentmondana. Az eljáró bíróságok egyebekben helytállóan értelmezték a 30/1994. (V. 20.) AB határozatot, és ennek megfelelően helyesen következtettek arra is, hogy a társasági határozat hatályon kívül helyezése nem alapozza meg az elnök munkáltatói jogkörben hozott döntésének jogellenességét a munkakör hiánya alapján. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a bíróságok nem értékelték a megyei bíróság mint cégbíróság végzését, a hamis tények pedig a munkáltatói döntés semmisségét alapozzák meg. Ezen bírósági végzés 2006. november 2-ai keltezésű, és a felperes semmivel sem igazolta, hogy arról csak 2007. december 3-án szerzett tudomást. Ebből következően a jogszabályban biztosított hat hónapos határidőn túl terjesztette elő ebben a körben álláspontját [Pp. 261. § (1) bek.], ami elkésett. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem a felmondás indokaira - nevezetesen az átszervezésre - vonatkozóan érvelést nem tartalmazott, azt a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta. A kifej tettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Összegzés A perbeli ügyben a felperes perújítási kérelmét arra alapította, hogy a munkaviszonyát megszüntető szövetkezeti elnök megválasztására vonatkozó társasági határozatot a cégbíróság időközben jogsértőnek minősítette, ezért a felperes szerint vele