Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

135 Rendes felmondás nosok személyében bekövetkezett változás nem vitásan érintheti, ami a vezető szem­pontjából a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül. A felperes sem vitatta, hogy a munkaviszonyának megszüntetéséről a munkáltatói jogkört gyakorló közgyűlés döntött. Ezt a döntést írásba foglaltan közölni kellett a felperessel, amit a közgyűlés, nem írhatott alá. A közgyűlés elnöke, aki egyúttal az igazgatóság elnöke is volt, erre irányuló külön felhatalmazás nélkül a közgyűlés nevében eljárhatott. A felmondás, mint jognyilatkozat csak a címzettel történő közléssel válik hatá­lyossá. Ezen nem változtat az sem, hogy a közgyűlés 1996. december 31. napjával mondta fel a felperes munkaviszonyát. A felmondási időt csak a közléstől lehet szá­mítani, ezért a határozat és az írásba foglalt felmondás között a felmondási idő kez­detében fennálló ellentét látszólagos, jogilag nem értékelhető. Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenn­tartotta, és a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Összegzés A perbeli esetben az alperesi gazdasági társaságnál tulajdonosváltásra került sor. A bírói gyakorlat szerint ez a tény a munkáltató működési körébe esik, és a vezető­vel kapcsolatos bizalmi viszonyra tekintettel ezen indokkal a munkaviszony fel­mondható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom