Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Rendes felmondás 122 A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak megváltoztatását és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezését a másodfokú bíróság a kollektív szerződés alkotóinak eredeti szándékától elrugaszkodva értelmezte, ennek eredményeként a tényállást önkényesen és iratellenesen állapította meg, megsértve ezzel a Pp. 206. §-ában foglaltakat, és végül nem tett eleget a Pp. 221. § (1) bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. A kollektív szerződés a rendes felmondással összefüggésben felmondási védelemről rendelkezik, és fel is sorolja azokat az eseteket, amelyeket különös indokolt esetnek tekint (átszervezés, felszámolás, végelszámolás, válságkezelés). A különös esetekben a felmondást az érdek-képviseleti szervekkel való előzetes egyeztetéshez köti, melyet nyilvánvalóan nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell megtennie. A rendelkezés valóban a munkáltatónál hosszú ideje munkaviszonyban állók védelme cím alatt található, azonban annak eldöntésénél, hogy ez a védelem kiket illet meg, mindkét bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra az álláspontra, hogy a szerződő felek három francia bekezdéssel elkülönített személyi kört határoztak meg, melyek közül az egyik az a munkavállaló, aki közös háztartásban legalább három eltartottról gondoskodik. A felperes ezen feltétel alá esett. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben ennek az értelmezésnek a másodfokú bíróság igen széles körű és mindenre kiterjedő indokolását adta, a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat nem sértette meg. De nem állapítható meg iratellenesség és a bizonyítékok okszerűtlen, a logika szabályait súlyosan sértő mérlegelése sem, miután a felsorolt különös indok valamelyikének fennállását, illetve érdek-képviseleti szervekkel való egyeztetést - a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésének más eltérő értelmezése miatt - a perben az alperes nem is állította. A kifej tettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Összegzés Az Mt. 13. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató a kollektív szerződésében a munkavállalók javára eltérjen az Mt. Harmadik Részében előírtaktól, így a törvényi feltételeken túl felmondási korlátozást is előírhat. Ilyen esetben ennek betartása - ugyanúgy mint a törvény esetében - kötelező. A perbeli esetben a munkáltató - egyebek mellett - védelemben részesítette a háromgyerekes munkavállalókat, az adott esetben azonban a saját maga által előírt védelem megtartását nem tudta bizonyítani.