Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések S4 nyek mellett tökéletes munkát végezni nem lehetett. A tanúvallomás is alátámasztotta, hogy az akadályoztatás a számítható mértékét meghaladta. K. M. tanú mellett Sz. K. tanú is igazolta, hogy jelentős problémák voltak a 2. számú hűtőkamrával kapcsolatban jelesül, hetekig folyt a vita a leállítás időpontjáról. Végül az alperes itt sem függesztette fel az üzemszerű működést, hanem reggel 6.00 órától délután 17.00 óráig biztosította csupán a munkavégzés lehetőségét. A folyamatos munkavégzés állandó jellegű és számottevő akadályozásával a felperesnek a szerződéskötéskor nem kellett számolnia. A peradatok alapján megállapítható, hogy a halfeldolgozó üzem épületében a munkavégzés körülményei - a kivitelezés munkaterülete - az alperes ottani folyamatos üzemi tevékenysége miatt, annak természete folytán - halfeldolgozás - az előre kalkulálhatóhoz képest is fokozottan akadályozott, nehézkes volt. Elfogadható ezért, hogy a felperesnek az előre reálisan számítotthoz képest a belső munkavégzés során műszakilag indokolt többletköltségei merültek fel. A halfeldolgozó üzemen belüli munkák akadályoztatási költségét 8%-os, átlagolt mértékben a kiegészítő szakvélemény 1. számú melléklet tartalmazza: halfeldolgozó felújítás (756 004 Ft); üzemi épület villanyszerelés (21 562 Ft); fűtésszerelés (7 737 Ft); belső víz- és csatornaszerelés (21 304 Ft); belső gázszerelés (9 395 Ft), végül hűtött melléktermék tároló (53 376 Ft), ez mindösszesen 869 378 Ft. A felperes a fellebbezésében ugyan a nettó összegben kimutatott többletköltséget érvényesítette, ugyanakkor kérte az áfa javára történő elszámolását is, erre figyelemmel 869 378 Ft + 25% áfa, összesen 1 086 722 Ft többletköltség illeti meg. Nem igazolt viszont, hogy más munkaterületen, a többi munkatétel során előre nem számolható mértékű akadályoztatás történt volna, mivel másutt általános jelleggel, folyamatosan a munkavégzési körülmények nem voltak hátrányosabbak. Ide tartoznak a külső munkarészek, pl. a kerítés, kerékpártároló, külső szennyvíz, szennyvíztároló, illetve útburkolat építése. Az irodaház esetében viszont - ha valóban volt külön akadályoztatás - a konkrét akadály felmerültét és az emiatti többletköltséget a felperesnek egyedileg, tételesen kellett volna kimunkálnia. Az építési naplóban kell jelezni, hogy pontosan mikor, milyen jellegű akadályoztatás történt (pl. a bútorok, iratok, gépek áthelyezése kapcsán), olyan bizonyíték azonban, mely igazolná, hogy ilyen többletköltség valóban felmerült, a perben nem állt rendelkezésre. A kifejtettek alapján az ítélőtábla a kiegészítő szakértői véleményben írt kimutatást elfogadva, reálisan előre nem kalkulálható többletköltség címén 1 086 722 Ft elszámolását tartotta indokoltnak, ebből levonva az alperest megillető 325 997 Ft-ot, 760 725 Ft megfizetésére kötelezte az alperest, mellőzve a felperes marasztalását [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bek.]. A felperes fellebbezésében a követelt összeg után kamatot nem érvényesített. (Szegedi ítélőtábla Gf. I. 30 344/2006.)