Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 62 szerződést az alpereseken kívül a felperes is cégszerűen aláírta. A beruházás II. üte­mének munkálataira nézve 1999. október 5-én a felperes és az I. rendű alperes között jött létre vállalkozási szerződés. Az I. ütem munkáival együtt a vállalkozót megillető teljes díj összegét átalányáron 126 281 563 Ft-ban határozták meg. A víziközmü kiépítése 95%-os készültségi fokon 2001. december 3. napján került átadásra, a felek között ekkor az addig megvalósított munkák elszámolása tekinteté­ben külön megállapodás jött létre. A vállalkozási szerződést megszüntető megállapo­dást mindhárom peres fél aláírta. Az elszámolásban részletezték az átalányárral szer­ződött munkák közül az el nem végzett munkákat és ezek ellenértékét, a szerződéses munkákon felül elrendelt és elvégzett pótmunkákat és ezek ellenértékét. A megálla­podás 6. pontjában a szerződő felek kijelentették, hogy az abban foglaltak teljesülése után a továbbiakban egymással szemben semmilyen követelésük nincs, a megren­delő pedig lemond a vízellátó rendszerhez kapcsolódó garanciális és szavatossági igényéről. A felperes 2001. december 11-én végelszámolás tárgyú levelet küldött az I. rendű alperesnek, ebben kijelentette, hogy a kivitelezéssel összefüggésben a jövő­ben semmiféle igényt nem támaszt vele szemben. A felperes 2002 júniusában igazságügyi mérnök szakértő véleményét szerezte be, a szakértő megállapította, hogy a különböző helyeken végzett feltárások egyikén sem látható a homokos ágyazat megléte, a létesített vízvezeték-hálózat mintegy 90%-a homokos ágyazat nélkül épült meg. A felperes megbízásából igazságügyi épí­tőipari árszakértő készített 2002 novemberében véleményt, a szakértő felmérte az I. rendű alperes által elvégzett munkákat, és meghatározta az el nem végzett föld­munkák mennyiségét, ellenértékét. A felperes leszállított keresetében 11 386 576 Ft és ennek 2001. december 3. nap­játóljáró törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen az I. rendű alperest, másodlagosan a II. rendű alperest. Arra hivatkozott, hogy a peres felek között háromoldalú megállapodás jött létre, a felperes a vállalkozási szerződés megrendelői oldalán szerepelt, ekként mint szerződő fél jogszerűen tart igényt az el nem végzett munkákra jutó díj visszafizetésére. A homokágy hiánya és a tömörítés elmaradása csak a vállalkozói szerződés megszüntetése, a sorozatos meghibásodás­ok után jutott a tudomására, az el nem végzett munkákra eső vállalkozói díj visszafi­zetése iránti igényéről nem mondott le. A munkálatok végzését az I. rendű alperestől elsősorban a II. rendű alperes rendelte meg, azt azonban, hogy szerződő félként sze­repelt a felperes is, megerősíti az a körülmény, hogy a teljes vállalkozói díjat neki kellett a II. rendű alperes részére megfizetnie. AII. rendű alperessel szemben előterjesztett másodlagos keresetét arra alapította, hogy a megbízási szerződés értelmében a II. rendű alperesnek kellett a műszaki ellenőri teendőket ellátnia, megfelelően gondos ellenőrzés mellett nem történhetett volna meg, hogy az el nem végzett munkákra jutó vállalkozói díjat kifizesse. AII. ren­dű alperes a szerződésszegéssel okozott károkért helytállással tartozik. Az I. és II. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint a felperes és a II. rendű alperes között kizárólag a pénzügyi fe­dezet biztosítására jött létre jogviszony, a vállalkozási szerződés megrendelői, illetve vállalkozói oldalán a II. rendű alperes, illetve az I. rendű alperes szerepelnek, ezen jogviszonynak a felperes nem alanya. Az alperesek között átalánydíjas vállalkozási

Next

/
Oldalképek
Tartalom