Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 60 kiindulni. Ezen rezsióradíjakkal számolva pedig megállapítható, hogy az átalányáron kikötött vállalkozói díj, illetőleg a tételes költségkalkulációval számított díj között nincs - százalékos nagyságrendben kifejezhető - feltűnően nagy értékkülönbség, értékaránytalanság. A forgalom biztonsága azt követeli meg, hogy a szerződő felek körültekintően járjanak el a szerződések megkötésénél, megfontoltan tegyék meg szerződési nyilatkozataikat, hogy kölcsönösen bízhassanak a szerződések fennmaradásában. A forgalom biztonsága érdekében meg kell akadályozni, hogy a megtámadási jogot bárki is az utólag valamilyen okból megbánt szerződéstől való szabadulás vagy kedvezőbb szerződési feltételek kikényszerítésének eszközéül használja fel. Csak kirívó értékkülönbség esetén van helye a feltűnő értékaránytalanság megállapításának, ha az eladó a forgalmi érték ismeretében az áralku során tudatosan engedve fogadta el a vevő vételi ajánlatát (PK 267. szám, BH1990. 57). A megyei bíróság a fentieken túlmenően a perbeli szerződés kapcsán értékelte még a rendkívül rövid teljesítési határidőt, a szoboravatás időpontját, továbbá a kivitelezés helyszínéből adódó speciális körülményeket is és mindezeket figyelembe véve megállapította, hogy a felperes szolgáltatása és az alperes szerződés szerinti ellenszolgáltatása között feltűnően nagy értékkülönbség nem állt fenn, ezért az erre alapított alperesi kifogás alaptalan. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét túlnyomórészt megváltoztatta és a Ptk. 293. §-ban foglalt elszámolási szabályok alkalmazásával kötelezte az alperest 286 000 Ft hátralékos vállalkozói díj, ennek a részteljesítés időpontjától járó késedelmi kamata [Ptk. 301. § (1) bek.J megfizetésére. (Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 075/1998/6.)