Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 34 kárra is: a megrendelő (jogosult) követelheti a hiba miatti értékcsökkenés pénzbeli megtérítését. A kártérítésként követelhető értékcsökkenés nagymértékben lefedheti a kijavíttatás költségvonzatát, további értékelési szempontja a használati, esztétikai, forgalmi értékcsökkenés, és egyéb megrendelői érdeksérelem. A joggyakorlati tapasztalatok szerint bizonyos esetekben indokolatlan a megrendelőt arra kényszeríteni, hogy a hibás szolgáltatást nyújtó vállalkozóval szemben a szavatossági kijavítást erőltesse, részben azért, mert az esetek egy részében okkal a bizalma rendül meg, más esetekben pedig a vállalkozó nem is tud a kijavításról megfelelően gondoskodni. Célravezető, ha a megrendelő maga dönti el, hogy a hiba természetbeli kijavítását kéri-e vagy pedig adott esetben értékcsökkenésre (kijavíttatás költségeire) tart igényt. A megrendelőt azonban a kártérítés körében kárenyhítési kötelezettség terheli: a hiba ésszerű kijavíttatására és az indokoltan felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt. A joggyakorlatban érvényesül az az elv is, hogy a megrendelő a hiba kijavításának a várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás még nem történt meg (Legfelsőbb Bíróság GK 47. számú állásfoglalás). A megrendelő ugyanis gyakran a kijavítást nem végezteti el azonnal, hanem csak későbbi időpontban, rendszerint más munkákkal együtt tervezi, vagy pedig egyszerűen nem rendelkezik megfelelő fedezettel, hogy a kijavítást mással elvégeztesse és a költségeket a kötelezett helyett megelőlegezze. A vállalkozó ilyenkor a kijavítás előrelátható és indokolt költségeiben marasztalható, a jövőbeli kiadás esedékességének a kamatfizetés kezdő időpontjára van kihatása. [A hibás teljesítéssel összefüggésben a szavatosság és kártérítés viszonyával, a bizonyítási teher kérdéseivel foglalkozik részletesen a Szegedi ítélőtábla 1/2004. és 2/2004. (VI. 17.) számú Kollégiumi ajánlásai, közzétéve: Bírósági Döntések Tára 2004. évi 9. szám]. - Jótállás: Az építési jogvitákban a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendeletnek van jelentősége. Jótállási kötelezettség az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a jogszabály mellékletében meghatározott épületszerkezeteire, beépített épületberendezéseire, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire vonatkozik. A jótállási kötelezettség a vállalkozót terheli, a szavatossággal azonos tartalmú jótállási jogokat a lakás tulajdonosa, illetve a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti. A jótállás időtartama - az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év - alatt jelentkező és kifogásolt hibák esetében a vállalkozó helytállása szigorúbb, mivel őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a kifogásolt hiba oka az átadás-átvételt követően keletkezett. A jótállási jogosultság lényegében törvényi engedményként száll át a lakás új tulajdonosára, feltéve természetesen, hogy ugyanazon hiba miatti igényt a vállalkozóval szemben korábban nem rendezték. Dr. Kemenes István