Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 32 A hibák okai gyakran a gyártás során keletkeztek az előállítás technológiai fogyatékosságai miatt, lehetséges azonban, hogy a későbbiekben a helytelen szállítás, tárolás közben vagy éppen kivitelezéskor a szakszerűtlen beszerelés miatt alakultak ki. A hibaokot és eredetét rendszerint csak szakértői módszerekkel lehet felderíteni. A kivitelező a beépített anyag, berendezés hibáiért akkor tartozik a megrendelő irányában helytállással, ha azokat a közreműködőitől ő maga szerezte be, vagy a hiba szakszerűtlen szerelés következménye. Ha viszont az anyagot, berendezést a megrendelő szerezte be, ő biztosítja a kivitelező részére, a kivitelező felelősséggel nem tartozik. A közreműködőért való felelősség akkor is érvényesül, ha a kivitelező azért teljesít hibásan, mert a vele szerződéses jogviszonyban álló alvállalkozója (közreműködője) az alvállalkozási szerződést vele szemben hibásan teljesítette. A megrendelő részéről érvényesített jogkövetkezményeket ilyenkor a vállalkozó a közreműködőire, alvállalkozójára háríthatja tovább. - A megrendelő szerepe: A kivitelezés folyamatában jelentősebb építési beruházások esetén a megrendelő megbízásából műszaki ellenőr jár el, aki maga is szakember (szakcég). A szakértői bizonyítás nemegyszer rávilágít arra, hogy megfelelő ellenőrzés esetén a kivitelezés hibáit a műszaki ellenőr maga is felismerhette, észlelhette volna, a további hibákat már ekkor el lehetett volna kerülni. A bírói gyakorlat szerint azonban a kivitelezőt részben sem menti a műszaki ellenőr esetleges mulasztása - az ellenőrzés a szerződés keretei között jogosultság -, a hiba miatt keletkezett kárt a megrendelő és kivitelező között „közrehatás" szerint megosztani nem lehet (más kérdés, hogy a műszaki ellenőr a megbízója - az építtető - felé felelősséggel tartozik esetleges mulasztásai következményeiért). A megrendelő „közrehatása" csak akkor vethető fel, ha a hiba viszonylag hoszszabb idő után jelentkezett, és ebben a kivitelezési eredetű hibaokok mellett a karbantartás elmulasztásának is szerepe volt. Az építőipar ugyanis számos olyan berendezést alkalmaz, amelyet a tartós rendeltetésszerű használat érdekében folyamatosan vagy időszakonként ellenőrizni és karbantartani kell, ennek elmulasztása az élettartamot jelentősen megrövidíti, idő előtti tönkremenetelét okozhatja és ez az épület hibájaként jelentkezik. Az ilyen hiba az üzemeltető tulajdonos terhére esik. A karbantartás elmulasztása azonban csak akkor róható az üzemeltető terhére, ha a vállalkozó (gyártó) a beépített berendezésekről, szerkezetekről kezelési-használati útmutatót adott, amely a karbantartási előírásokat is megfelelően tartalmazza. - A természetes elhasználódás (avulás): Az építmények különböző szakmailag elvárható élettartamú épületszerkezetekből állnak össze. Különösen a viszonylag rövidebb kihordású szerkezetek természetes elavulása azt a benyomást kelti, hogy maga az épület műszakilag hibás. Jogi értelemben hibás teljesítésről nincs szó, ha a dolog azért hibás, mert a szakmailag elvárható élettartama letelt. Az elhasználódott, amortizálódott épületszerkezet felújítása, kicserélése, pótlása a tulajdonos üzemeltető feladata. Itt érdemes megjegyezni, hogy az épületszerkezetek kötelező alkalmassági ideje - a félrevezető szóhasználat ellenére - nem azt az időtartamot jelenti, ameddig az épületnek vagy épületszerkezetnek szakmai értelemben a jellemző tulajdonságaik alapján a rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell len-