Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

169 BDT2007. 1619. megtett nyilatkozat eredményeként módosult a befejezési határidő. Mivel 2001. augusztus 31. napján megtörtént az átadás, ezért kötbérfelelősséget megalapozó al­peresi késedelem nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. A felperes az első fokú ítélet részbeni megváltoztatása mellett az alperes marasz­talásának 58 095 018 Ft és járulékaira történő felemelését kérte. Hangsúlyozta, hogy az átalányáras szerződés esetén többletmunka nem számolható el, hiszen a műszaki­lag szükséges munkák fogalma valójában teljes kört ölel fel. A vállalkozó köteles megvalósítani a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat is, továbbá mindazokat a munkákat, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem hasz­nálható. Miután a tűzivíz-tározó nélkül az építmény nem lett volna működtethető, ez a rendeltetésszerű használatához hozzátartozik, így az ennek megvalósításával felmerült költségeket pótmunkadíj címén az alperes nem követelheti. A javítási költséggel összefüggésben azt emelte ki, hogy a felülvélemény az értékcsökkenés elszámolásával együtt közel 14 000 000 Ft-ban határozta meg a javítási költséget, ezzel szemben a V. J.-féle szakvélemény a megfelelő minőségű javítás esetére 17 685 672 Ft-tal számol. A két összeg közötti különbség nem tekinthető eltúlzott­nak, ezzel összefüggésben külön kifogásolta az értékcsökkenés címén elszámolt 2 millió Ft-ot, mivel az értékcsökkenés ennél jóval nagyobb mértékű. Továbbra is igényt tartott a gépészeti és elektromos munkák kapcsán felmerülő költségekre. A késedelem, valamint a késedelmi kötbér tekintetében fenntartotta az első fokú eljárás során előadottakat. Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kere­set elutasítását kérte azzal, hogy az elismerten felmerült hibák kijavítását vállalta. A Ptk. 310. §-ára alapított kártérítési igény kapcsán a GK 41. állásfoglalásban írtak alkalmazását kérte. Kifogásolta, hogy a bíróság ítéletében becsült előleget állapított meg, amelynek későbbi felülvizsgálatát nem akadályozza meg az ítélet anyagi jog­ereje. A felperes és az alperes fellebbezése egyaránt kisebb részben alapos, túlnyomó részben alaptalan. 1. A felperes a pótmunka ellenértékeként kifizetett 9 447 636 Ft visszakövetelése iránti igényét arra alapította, hogy az alperes a szerződésben kikötött átalánydíj elle­nében teljes körű szolgáltatás nyújtását vállalta, ezért a rendeltetésszerű használat­hoz szükséges és később megvalósult valamennyi munkát a szerződéses kötelezett­sége átfogta. A felperes érvelésével szemben azonban a felek nem a Ptk. 401. §-a szerinti fővállalkozási szerződést kötöttek - a kiviteli tervek készítése sem tartozott az alperes szerződéses kötelezettségei körébe -, hanem közöttük generálkivitelezési szerződés jött létre. Az építési (kivitelezési) szerződésben a vállalkozó nem valami­lyen általános értelemben vett, hanem előre megtervezett építmény elkészítését vál­lalja. A felek az ilyen szerződésekben a vállalkozó szolgáltatását műszaki tervre uta­lással határozzák meg. A tervdokumentációnak az a funkciója, hogy lerajzolja (tervrajz) és szövegesen is leírja (műszaki leírás) az építmény vagy más hasonló munkaeredmény megjelenését, külső és belső tulajdonságait és azt is, hogy a létesít­ményt szakmai szempontból hogyan kell megvalósítani, milyen technológiai lépése­ket kell megtenni, milyen anyagokat kell beépíteni, stb. Amikor a felek a Ptk. 390. §

Next

/
Oldalképek
Tartalom