Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

169 BDT2007. 1619. megtett nyilatkozat eredményeként módosult a befejezési határidő. Mivel 2001. augusztus 31. napján megtörtént az átadás, ezért kötbérfelelősséget megalapozó alperesi késedelem nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. A felperes az első fokú ítélet részbeni megváltoztatása mellett az alperes marasztalásának 58 095 018 Ft és járulékaira történő felemelését kérte. Hangsúlyozta, hogy az átalányáras szerződés esetén többletmunka nem számolható el, hiszen a műszakilag szükséges munkák fogalma valójában teljes kört ölel fel. A vállalkozó köteles megvalósítani a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat is, továbbá mindazokat a munkákat, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. Miután a tűzivíz-tározó nélkül az építmény nem lett volna működtethető, ez a rendeltetésszerű használatához hozzátartozik, így az ennek megvalósításával felmerült költségeket pótmunkadíj címén az alperes nem követelheti. A javítási költséggel összefüggésben azt emelte ki, hogy a felülvélemény az értékcsökkenés elszámolásával együtt közel 14 000 000 Ft-ban határozta meg a javítási költséget, ezzel szemben a V. J.-féle szakvélemény a megfelelő minőségű javítás esetére 17 685 672 Ft-tal számol. A két összeg közötti különbség nem tekinthető eltúlzottnak, ezzel összefüggésben külön kifogásolta az értékcsökkenés címén elszámolt 2 millió Ft-ot, mivel az értékcsökkenés ennél jóval nagyobb mértékű. Továbbra is igényt tartott a gépészeti és elektromos munkák kapcsán felmerülő költségekre. A késedelem, valamint a késedelmi kötbér tekintetében fenntartotta az első fokú eljárás során előadottakat. Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte azzal, hogy az elismerten felmerült hibák kijavítását vállalta. A Ptk. 310. §-ára alapított kártérítési igény kapcsán a GK 41. állásfoglalásban írtak alkalmazását kérte. Kifogásolta, hogy a bíróság ítéletében becsült előleget állapított meg, amelynek későbbi felülvizsgálatát nem akadályozza meg az ítélet anyagi jogereje. A felperes és az alperes fellebbezése egyaránt kisebb részben alapos, túlnyomó részben alaptalan. 1. A felperes a pótmunka ellenértékeként kifizetett 9 447 636 Ft visszakövetelése iránti igényét arra alapította, hogy az alperes a szerződésben kikötött átalánydíj ellenében teljes körű szolgáltatás nyújtását vállalta, ezért a rendeltetésszerű használathoz szükséges és később megvalósult valamennyi munkát a szerződéses kötelezettsége átfogta. A felperes érvelésével szemben azonban a felek nem a Ptk. 401. §-a szerinti fővállalkozási szerződést kötöttek - a kiviteli tervek készítése sem tartozott az alperes szerződéses kötelezettségei körébe -, hanem közöttük generálkivitelezési szerződés jött létre. Az építési (kivitelezési) szerződésben a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett, hanem előre megtervezett építmény elkészítését vállalja. A felek az ilyen szerződésekben a vállalkozó szolgáltatását műszaki tervre utalással határozzák meg. A tervdokumentációnak az a funkciója, hogy lerajzolja (tervrajz) és szövegesen is leírja (műszaki leírás) az építmény vagy más hasonló munkaeredmény megjelenését, külső és belső tulajdonságait és azt is, hogy a létesítményt szakmai szempontból hogyan kell megvalósítani, milyen technológiai lépéseket kell megtenni, milyen anyagokat kell beépíteni, stb. Amikor a felek a Ptk. 390. §