Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 158 A perbeli esetben a felek ezt tették, ugyanis hibátlan és hiánytalan átadásban állapodtak meg. A rendeltetésszerű használhatóságot pedig - többek között - a szerződésben foglalt kikötésekhez viszonyítva kell megállapítani (Gk. 48. számú állásfoglalás I. pont). A hiánytalan átadásban történő megállapodás azt eredményezte, hogy a Ptk. rendelkezéseinél szigorúbb feltételek mellett joghatályos teljesítést csak a mindenféle hiány- (hiba)mentes átadás jelentett. A joghatályos átadás-átvétel feltételeinek megszigorítása miatt a kivitelezőnek a szerződési feltételhez igazodóan kellett kalkulálnia a teljesítési határidőt. Ez jelen esetben közelebbről azt jelenti, arra kellett felkészülnie, hogy a szerződésben rögzített teljesítési határidőn belül az esetleges hiányokat is pótolhassa, s a teljesítési határidőben valóban hibátlanul és hiánytalanul teljesíthessen. A perbeli esetben alperes szeptember 13-án szeptember 30. napjára tűzte ki az átadás-átvételi eljárás lefolytatásának időpontját, a vállalt szeptember 15. napi teljesítési határidőhöz képest eleve két heti késedelemmel. A felek által idő előtt - szeptember 23-tól - folytatott hiányfelvételi eljárás szerint nagyszámú kisebb és néhány jelentős - a rendeltetésszerű használatot gátló - hiba, hiányosság merült fel; ezeket rögzíti a műszaki ellenőr által felvett hiánypótlási munkák jegyzéke, az elektromos hibajegyzék és a gépészeti munkákkal kapcsolatos hiányosságok felsorolása. A felperes nem igazolta, hogy a hibák, hiányosságok teljes körű megszüntetése szeptember 30. napjáig, vagy ezt követően megtörtént volna. Építési naplót ebben az időszakban már nem vezettek. Tény, hogy a hiányosságok egy része még október 31. napján is fennállt, amint azt tartalmazza a műszaki átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv és részletezi a szakértői vélemény. Teljes hiánymentes átvételre csak november hó 13. napján került sor, a megrendelőtől ebben az időpontban kapott felmentvényt a kivitelező. E tényekből a perbeli szerződés kikötése folytán az következik, hogy a felperesnek 1996. szeptember hó 15. napjától november hó 13. napjáig objektív kötelezetti késedelme fennállott. A felek írásban kikötötték, hogy a szerződés késedelmes teljesítése esetén a megrendelőt kötbér illeti meg. A kötbér, mint a szerződést biztosító mellékkötelezettség a jogosult részére a kötelezett felróható késedelme esetén jár, mert a Ptk. 246. § (1) bekezdése értelmében a kötelezett abban az esetben köteles kötbér megfizetésére, ha olyan okból, amelyért felelős nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A kötbérfizetési kötelezettség felróhatósági alapú, ami azt jelenti, hogy a kivitelező kimenthette magát - részben vagy egészben - a késedelem felróhatósága alól abban az esetben, ha bizonyította, hogy a határidőben való teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felperes által hivatkozott körülmények a felróhatóság alóli kimentésre részben jogi, részben műszaki-szakmai okok miatt nem voltak alkalmasak. 1. A felperes - fellebbezésében is - hivatkozott arra, hogy tőle teljesen függetlenül, vállalkozási szerződés kereteit meghaladóan a kivitelezéshez a megrendelő más vállalkozókat is igénybe vett. Állította, hogy ezen vállalkozók és tervezők is késedelemben voltak. Önmagában azonban a kimentés körében nem annak volt jelentősége, hogy a megrendelő, vagy a vele szerződéses kapcsolatban állott közreműködők