Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 156 tént, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság GK. 48. számú állásfoglalásában írtakra is. November 13-án a javítások elvégzését követően a joghatályos átadás-átvétel megtörtént. A szerződésben megállapított teljesítési határidőhöz képest a kivitelező 59 nap késedelemben volt, ami 11 800 000 Ft összegű kötbérkötelezettséget eredményezett. Az alperesi beszámítás folytán a felperes vállalkozói díj iránt előterjesztett keresetét ezért el kellett utasítani. A felperes felemelt keresetét utóbb terjesztette elő, ebben a késedelmi kamatigényét nem dolgozta ki, szükséges okiratokat, számlákat sem csatolta. Amennyiben mégis alapos lenne a késedelmi kamat tekintetében előterjesztett kereset, úgy a kivitelezővel szemben jogszerűen érvényesített kötbérigény még a késedelmi kamatigényt így is meghaladja, ezért annak érdemi vizsgálata, hogy ténylegesen jogszerü-e a késedelmi kamatigény, szükségtelen. Az ítélet ellen felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének történő helyt adást kért. Hangsúlyozta, kereseti kérelmét arra alapította, hogy az alperes a kivitelezés során több alkalommal is késedelembe esett, s e késedelem a felperes egyidejű késedelmét kizárja. A fellebbezés részletesen tartalmazza azon körülményeket, amelyek - a felperes szerint - alperes terhére róhatók. Fellebbezésében állította továbbá, hogy szeptember 30. napján a perbeli sportcsarnok az elvégzett munkák után rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban volt. Kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felek a létesítmény hibátlan és hiánytalan átadásában állapodtak meg. Téves ugyanis az a megközelítés, hogy a munka befejezésének időpontja a hiánytalan és hibátlan átadás-átvétel időpontjával egyezne meg, hiszen utóbbira mindig csak a befejezés időpontját követően kerülhet sor, míg a befejezést megelőzően az átadás-átvétel fogalmilag kizárt. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alperes késedelembe esett, együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, mellyel meggátolta a határidőben történő teljesítésben a felperest. A jogosulti késedelem pedig a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság a fellebbezést nem találta alaposnak. A felek építési szerződést kötöttek, amelynek alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A felek között az volt vitatott, hogy a kikötött késedelmi kötbérszankcióra figyelemmel a felperes mikor teljesítette az építési szerződést. Ezzel kapcsolatban a Ptk. 405. § (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést, amely szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Vagyis az építési szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, amikor az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdődött. Ebből következően téves értelmezés folytán következtetett arra a felperes, hogy a teljesítés időpontja akár a munka befejezésével, akár a készre jelentés napjával egyezne meg. További vitás kérdés volt az, hogy az átadásátvételi eljárást mikor kell lefolytatni. A Ptk. 405. § (1) bekezdése értelmében a megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesí-