Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 144 alperes késedelemben van, addig a felperes késedelme nem állhat be. Egyes esetekben ez a késedelem a beruházás végéig fennállt. A felperes fellebbezése alaptalan. A felperes - viszontkereset hiányára hivatkozva - elsősorban azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. A bíróság érdemi döntésének mindenekelőtt a felperes kereseti kérelme szab korlátot; a bíróság nem ítélhet meg többet, mint amennyit a felperes keresetében kér. Az érdemi döntés másik korlátja az alperes ellenkérelme (Pp. 215. §). A Pp. 139. §-a szerint az alperes ellenkérelme vagy a per megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz. Az alperes érdemi védekezésként ellenkérelmében egészben vagy részben vitathatja a kereseti követelés tény- vagy jogalapját, az összegét, továbbá elévülési, beszámítási vagy a perbeli jogvita tekintetében releváns szerződés érvényességét érintő, illetve szavatossági kifogással élhet. Az alperes által érvényesített beszámítási kifogás - viszontkereseti kérelem hiányában - csak a felperesi követelés erejéig vehető figyelembe, ezt meghaladóan a bíróság megállapítás formájában sem hozhat ítéletet. A Ptk. 296. § (1) bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozatával tartozásába beszámíthatja. A (2) bekezdés szerint a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítási kifogással a bíróságnak érdemben kell foglalkoznia, és nem háríthatja el az elbírálását azzal az indokolással, hogy majd külön perben lehet érvényesíteni a követelést. Az elsőfokú bíróság tehát nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen, amikor az ellenkérelemben előterjesztett beszámítási kifogást érdemben vizsgálta. A kötbér felróható szerződésszegés esetére szóló kötelezettségvállalás. A vállalkozó a kötbér fizetésére akkor köteles, ha a szerződésszegést felróhatóan követte el. Az objektív kötelezetti késedelem - ez a perbeli esetben 2002. augusztus 15. és 2003. május 14. napja közötti 273 nap - felróhatósága alól a vállalkozó kimentheti magát annak bizonyításával, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az általában elvárható. A kimentéses bizonyítás során kétséget kizáró módon azt kell igazolnia, hogy a szerződés megszegése sem neki, sem pedig alvállalkozójának, közreműködőjének nem róható fel. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperest terhelő kimentéses bizonyítás körében azt vizsgálta, a felróható késedelem alól a felperes rajta kívül álló akadályozó körülmények bizonyításával ki tudja-e magát menteni vagy sem. A felperes elsődlegesen állította, hogy a jogosult alperes késedelembe esett, mely késedelem a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Tény, hogy a megrendelő (objektív) szerződésszegést követ el, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek ténylegesen szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon [Ptk. 302. § b) pont]. A Ptk. 403. § (3) bekezdése a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezését, továbbá a hatósági engedélyek beszerzését a megrendelő feladatává teszi. Amennyiben a megrendelő ezen kötelezettségét elmulasztja, az a bírói gyakorlat szerint a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után (Legfelsőbb Bíróság GKT 65/1973. állásfog-