Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 114 folytatására azzal, hogy az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt 2002. március 25., illetve március 29-i határidővel összesen több mint 25 millió Ft összegű kiegyenlítetlen számla kifizetésére, a felperes pedig a gépészeti munkák rövid határidőn belüli befejezésére. Rendelkeztek a végszámla benyújtásának módjáról is. A megállapodást a II. rendű alperes jelenlévő ügyvezetői is aláírták. Hatósági engedélyek hiánya, terveltérések és szervezetlenség miatt a munkálatok folytatása és befejezése mindinkább akadályokba ütközött. Végül is a teljes befejezésre nem került sor, mert a T. Kft. 2002. július 3-tól a munkaterületre senkit - így a felperest és az I. rendű alperest sem - nem engedett be. A felperes ezen időpontig a leigazolt felmérési naplók szerint anyagköltséggel együtt 109 533 146 Ft értékű munkát végzett, amelyből az I. rendű alperes 88 494 087 Ft-ot fizetett ki. AII. rendű alperes 2002. augusztus 14. napján megbízta a felperest, hogy a fagyveszélynek kitett berendezéseket és az ahhoz kapcsolódó csővezetéket szerelje le és további intézkedésig raktározza. A felperes e megbízásnak 2003. januárban eleget tett, a csővezetéket szakszerűen visszabontotta, a leszerelt berendezéseket pedig felelős őrzésében tartja. Az I. rendű alperes volt a tulajdonosa az Sz., Kossuth tér 5. szám alatti iroda megjelölésű ingatlannak, amelyet a 2002. október 30-án kelt szerződéssel 11 millió Ft vételárért eladott a III. rendű alperesnek. A vételár kifizetésre került, azt az I. rendű alperes alvállalkozói díjtartozásának kiegyenlítésére fordította. A felperes keresetében az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen 21 039 059 Ft és ennek 2002. július 13-tól számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint a vállalkozói díj kifizetéséért a 2002. március 25-i megállapodásban a II. rendű alperes is felelősséget vállalt. Kérte annak megállapítását is, hogy az I. és III. rendű alperesek között az Sz., Kossuth tér 5. szám alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, mert a kielégítési alap elvonását célozta, az alperesi cégek, különösen az I. és III. rendű alperesek között pedig személyi öszszefonódás is fennáll. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. rendű alperes az időközi teljesítésekre, a II. rendű alperes a jogviszony hiányára hivatkozott. Az adásvételi szerződés relatív hatálytalanságával kapcsolatosan az I. és III. rendű alperesek vitatták a felperesi hivatkozásokat, kiemelve, hogy a Ptk. 203. § (1) és (2) bekezdésében írt törvényi feltételek ténybeli elemeit a felperes köteles bizonyítani. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 10 934 975 Ft-ot, és ennek 2002. július 13-tól a kifizetésig járó kamatát, ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között 2001. december 18-án létrejött megállapodás valójában egy tételes díj elszámolású vállalkozási szerződés. A felperes a vállalt kötelezettségei teljesítéséhez hozzákezdett, annak azért nem tudott teljes egészében eleget tenni, mert a kivitelezés tárgyának birtokosa, a T. Kft. 2002. július 3-tól az úszóműre való feljutást nem tette lehetővé. Emiatt a szerződés - nem a felperesnek felróható okból - lehetetlenült (meghiúsult), a Ptk. 312. § (1) bekezdésében írtak szerint megszűnt. A teljesített szolgáltatások elszámolása körében az ítélkezés alapjául elfogadta a kirendelt igazságügyi szakértő véleményét, amely szerint a felperest a leigazolt fel-