Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 98 mányzat fennmaradási engedély iránti kérelmének érdemi elbírálására kötelezte. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, hogy a KTr. módosításáról szóló önkormányzati rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a módosító rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, illetőleg azt, hogy az I. rendű felperesi önkormányzat helyi közszolgáltatások során felmerülő feladatainak teljesítése során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a közterület-tulajdonos önkormányzatnak is be kell tartania. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.750/1999.) KGD2003. 86 Az 1993. évben megkezdett építkezés esetében az épületre a fennmaradási engedélyt az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörben eljárva adhatja meg (1964. évi III. törvény 38. §). A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a Község Polgármesteri Hivatala mint elsőfokú építésügyi hatóság az 1992. november 13. napján kelt határozatával építési engedélyt adott az A. u. 17. szám alatti ingatlanra kétlakásos lakóház és melléképület, szín felépítésére. Az építési engedély birtokában az építkezés 1993 tavaszán megkezdődött. Az építési engedélyt megadó határozatot az elsőfokú építésügyi hatóság a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére kézbesítette, míg a kézbesítés a felperes részére elmaradt. A tulajdonát képező ingatlanban nem lakó felperes 1994 februárjában panasszal élt a perbeli építkezés miatt, sérelmezve az építési engedély részére való kézbesítésének elmaradását, valamint azt, hogy a telekhatáron épülő tároló szín a tulajdonát képező ingatlan benapozását nagymértékben csökkenti, elveszi a levegőt, és ezzel az ingatlanban lakó közeli hozzátartozói életkörülményeit jelentősen megnehezíti. A felperesi ingatlanban a felperes veje és családja lakik életvitelszerűen. A felperesi panasz folytán eljárt a Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal (alperesi jogelőd) benapozási vizsgálati szakvéleményt kért be, majd az 1994. december 7-én kelt határozatával a felperesi fellebbezést elutasította, és felügyeleti jogkörben eljárva az építési engedélyező határozatot részben megváltoztatta, a tároló szín építését nem engedélyezte, egyebekben az első fokú határozatot helybenhagyta. A tároló színnel kapcsolatban utasította az elsőfokú építésügyi hatóságot a már meglévő szerkezetek fennmaradásáról való rendelkezésre, illetőleg a befejezés vagy bontás tárgyában való külön eljárásra. Az elsőfokú építésügyi hatóság az 1996. március 6-án kelt határozatával a tároló szín elkészült részére a fennmaradási engedélyt megadta, a befejezésre pedig kikötésekkel engedélyt adott. A felperes fellebbezése folytán eljárt a Megyei Közigazgatási Hivatal alperes az 1996. június 6-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.