Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)
Bevezető Összeállításunk elsősorban az építésügyi jogszabályok alkalmazása során keletkezettjogesetek egy csokorba gyűjtését célozta meg, azok áttekinthetősége könnyebbé tétele érdekében különféle csoportosításban. A jogeseteken kívül közzétesszük még a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján a megyei (fővárosi) bíróságok kollégiumai, valamint a Fővárosi ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma által felvetett vitás jogalkalmazási kérdésekről kialakított véleményeket is. Igyekeztünk a hatályos jogszabályokat érintő jogeseteket kiválogatni, de nem mellőztük azokat sem, amelyek ugyan már hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján születtek, de ma is hasonló a jogszabályi környezet. Ugyanez mondható el a 2005. november 1-je előtt indult, még az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (Ae.) alapján hozott ügyekkel is, amelyek aktualitása ma sem kétséges, mert hasonló a ma hatályos, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) szabályaihoz, ennélfogva az ma is hasznosítható. Néhány, ma már nem hatályos jogszabályok alapján hozott döntés közzétételét az is indokolja, hogy lehetnek olyan közigazgatási ügyek, illetve peres eljárások még ma is, amelyek tisztázásához setítséget nyújthatnak. Mindamellett, hogy a kiadványunkban szereplő jogeseteket, a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleményeit azért tesszük közzé, mert azzal, hogy ezeket rendszerezve egy csokorba szedtük, valamennyiük munkáját segíteni kívánjuk, szükségesnek tartunk rámutatni arra, hogy minden konkrét eset más és más, amely számtalan egyedi sajátossággal bír, így nem biztos, hogy a már meghozott eseti döntés éppen az adott ügyre is ráhúzható, másrészt - talán nem szentségtörés, ha ezt is kijelentjük - nem kizárt az sem, hogy született már olyan eseti döntés, amely nem mindenben felel meg maradéktalanul az alkalmazott jogszabályoknak. A jogszabályok különféle, rugalmas értelmezhetősége mindig is segítette az életszerű, praktikus megoldásokat, s hatott a jogalkotásra is. A cél végül is nem a jogszabályok betű szerinti, hanem azok szellemének megfelelő értelmezése, és a tágabb értelemben vett célok segítése, szolgálata. Az építésügyi hatósági eljárással kapcsolatos eseti döntéseket, illetve LB KK véleményeket - a jogalkalmazás során könnyebb kezelhetőség érdekében - két nagy és több kis fejezetre, címre osztva csoportosítottuk. A két nagy az anyagi és az eljárási jogi kérdések, s ezeken belül is igyekeztünk a lehető legjellemzőbb címszavakat kiemelni. A harmadik fejezet alatt az építésügyekkel kapcsolatban felmerülő egyéb kérdéseket, jellemzően a külfönéle jogcímeken igényelhető kártérítésekkel