Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

7. A kivételesen elhelyezhető építmények építése Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 31. § (2) bekezdése alapján a kivételesen elhelyezhető építmények építése, illetve a 31. § (3) bekezdése alapján az ilyen jellegű építmények átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén jogszerű-e az az építésügyi hatósági gyakorlat, mely szerint az építésügyi hatóság csupán a szakhatósági hozzájárulásokra utalással - más jogszabályi feltétel vizsgálata nélkül - az engedélyt kiadj a, és nem vizsgálj a az övezeti előírások és a fenti rendelkezésekben írt különleges szempontok betartását? Az OTÉK 31. § (1) bekezdése az építmények elhelyezése körében általános előírásként tartalmazza azt a feltételt, hogy az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. További előírásokat tartalmaz a 31. § (2) bekezdése, amely szerint az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. A 31. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmaznia már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának megváltoztatása esetén is. A szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban ún. biztonsági követelményeket támasztanak az építésekkel kapcsolatban, és ezekben az építési ügyekben a saját szakterületüknek megfelelő szakmai követelmények vizsgálatával adnak ki szakhatósági állásfoglalást, ha szükséges, kikötések előírásával. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak az építésügyi hatóság érdemi döntésének részét képezik, a szakhatósági állásfoglalást az ügy érdemében hozott döntésbe kell foglalni.