Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 56 A BVKSZ 30. §-ának (7) bekezdésében meghatározottak szerint a beavatkozói ingatlan a L3 építési övezetbe tartozik. A Fővárosi XII. kerületi Önkormányzat Városrendezési és Építési Keretszabályozásról szóló 4/2000. (III. 22.) rendelete előírásai szerint a megengedett építménymagasság 10 méter. Az OTÉKIV. fejezete a meglévő építményekkel kapcsolatban tartalmaz szabályozást. A 108. § (1) bekezdése értelmében meglévő építményen bármilyen építési, szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) és ezek hatása az építmény és részeinek állékonyságát, biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja. A biztonságos használhatóság feltételeit szükség esetén az illetékes hatóság, szakhatóság állapítja meg, esetenként határozza meg. A (2) bekezdés szerint az építményen és részein bármilyen építési, szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) vagy rendeltetésmódosítás során - az általuk érintett körben - e jogszabály előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá az építészeti értékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekében megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni a biztonságos használhatóság feltételeinek biztosításával. Ez azt jelenti, hogy az építményen bármilyen építési, szerelési munka megvalósítása, így az építmény bővítése során, e jogszabály előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni a biztonságos használhatóság feltételeinek biztosításával. Következésképp a meglévő épület bővítésénél, a telepítési távolságot és az oldalkert szélességét adottnak kell tekinteni, és az OTÉK 108. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál ebből kiindulva határozható meg az építménymagasság, amely az adott esetben kisebb is lehet, mint az övezeti előírás szerint meghatározott 10 méter. Ez egyben azt is jelenti, hogy meglévő épület bővítésénél a 10 méteres építménymagasság csak akkor használható ki, ha az oldalkertek szélessége 5-5 méter. A perbeli esetben, miután a felperesek ingatlanán a legkisebb oldalkert mérete a felperesek épületének korábban történt elhelyezése miatt nincs meg, az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság nem volt kihasználható. Az adott esetben a felperesi 3,40-3,60, illetve 4,80-5,00 méter (beavatkozói) oldalkerti szélességből kiindulva a telepítési távolság 8,20-8,60 méter között van, amely egyben a legnagyobb építménymagasság. A beavatkozók épületének nyugati (felperes felé eső) homlokzatának építménymagassága 8,60 méter, amely az oldalkertek átlagos szélességénél, 8,40 méternél csak 0,20 méterrel nagyobb. A tervezett 8,87 méter maximális építménymagasságot a legnagyobb oldalkert-szélességhez (8,60 méter) viszonyítva az eltérés szintén nem jelentős. Önmagában e nem jelentős eltérések miatt a tervezett építménymagasság megvalósítása a felperesek jogos érdekeinek közvetlen sérelmével nem járt, a biztonságos használhatóság feltételei biztosítottak, figyelemmel arra is, hogy a tűzvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szerint a tűztávolság követelményei megvalósultak. Az OTÉK 108. §-a (2) bekezdésének helyes alkalmazásával tehát a hatályos jogszabálynak ugyan meg nem felelő, de a felperesek korábbi, esetleg szabálytalan