Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 56 A BVKSZ 30. §-ának (7) bekezdésében meghatározottak szerint a beavatkozói ingatlan a L3 építési övezetbe tartozik. A Fővárosi XII. kerületi Önkormányzat Városrendezési és Építési Keretszabályozásról szóló 4/2000. (III. 22.) rendelete elő­írásai szerint a megengedett építménymagasság 10 méter. Az OTÉKIV. fejezete a meglévő építményekkel kapcsolatban tartalmaz szabályo­zást. A 108. § (1) bekezdése értelmében meglévő építményen bármilyen építési, sze­relési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) és ezek hatása az építmény és részeinek állékonyságát, biztonsá­gos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, továbbá a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendel­tetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja. A biztonságos használhatóság feltételeit szükség esetén az illeté­kes hatóság, szakhatóság állapítja meg, esetenként határozza meg. A (2) bekezdés szerint az építményen és részein bármilyen építési, szerelési mun­ka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés) vagy rendeltetésmódosítás során - az általuk érintett körben - e jogszabály előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá az építészeti ér­tékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekében megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni a biztonságos használhatóság feltételeinek biztosításával. Ez azt jelenti, hogy az építményen bármilyen építési, szerelési munka megvalósítása, így az építmény bővítése során, e jogszabály előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni a biztonságos használhatóság feltételeinek biztosításával. Következésképp a meglévő épület bővítésénél, a telepítési távolságot és az oldal­kert szélességét adottnak kell tekinteni, és az OTÉK 108. §-ának (2) bekezdése alkal­mazásánál ebből kiindulva határozható meg az építménymagasság, amely az adott esetben kisebb is lehet, mint az övezeti előírás szerint meghatározott 10 méter. Ez egyben azt is jelenti, hogy meglévő épület bővítésénél a 10 méteres építménymagas­ság csak akkor használható ki, ha az oldalkertek szélessége 5-5 méter. A perbeli esetben, miután a felperesek ingatlanán a legkisebb oldalkert mérete a felperesek épületének korábban történt elhelyezése miatt nincs meg, az övezetre elő­írt legnagyobb építménymagasság nem volt kihasználható. Az adott esetben a felpe­resi 3,40-3,60, illetve 4,80-5,00 méter (beavatkozói) oldalkerti szélességből kiin­dulva a telepítési távolság 8,20-8,60 méter között van, amely egyben a legnagyobb építménymagasság. A beavatkozók épületének nyugati (felperes felé eső) homlokza­tának építménymagassága 8,60 méter, amely az oldalkertek átlagos szélességénél, 8,40 méternél csak 0,20 méterrel nagyobb. A tervezett 8,87 méter maximális épít­ménymagasságot a legnagyobb oldalkert-szélességhez (8,60 méter) viszonyítva az eltérés szintén nem jelentős. Önmagában e nem jelentős eltérések miatt a tervezett építménymagasság megvalósítása a felperesek jogos érdekeinek közvetlen sérelmé­vel nem járt, a biztonságos használhatóság feltételei biztosítottak, figyelemmel arra is, hogy a tűzvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szerint a tűztávolság köve­telményei megvalósultak. Az OTÉK 108. §-a (2) bekezdésének helyes alkalmazásával tehát a hatályos jogszabálynak ugyan meg nem felelő, de a felperesek korábbi, esetleg szabálytalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom