Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

51 I. Anyagi jogi kérdések ad felmentést, ha a felperesek az oldalhatáron építendő kerítés terveit az építési tervdokumentációban feltüntették. Az építési engedélyezési eljárás során a hatóság az engedélyezés tárgyát képező építési munkák jogszerűségét vizsgálja a tervdokumentáció alapján, és ennek a vizsgálata után dönt az engedély megadásáról, a szükséges kikötések előírásáról. Az építési engedély megadásával a felperesek ennek következtében nem szereztek jogot a tervdokumentációban szereplő, de az OTEK 44. § (6) bekezdésében foglalt kerítésmagasságot meghaladó magasságú kerítés építésére, ezért a visszabontásról rendelkező határozat nem létező szerzett jogaikat sem sérthette meg. A kerítés OTEK 44. § (6) bekezdésébe ütköző magassága a helyszíni szemle adatai alapján bizonyított volt, amelyet a felperesek által csatolt magánföldmérői mérési rajz sem cáfolt. A visszabontási kötelezettség teljesítésénél a felpereseknek kell a 2,5 méteres magasság megtartását az oldalhatárú kerítés teljes hosszában biztosítani. Ajogerős ítélet nem sértette meg a KTM r. 5. § 10. pontját sem, mert arra a felperesek a jogszabály hiányos szövegidézése mellett, azt félreértelmezve hivatkoztak. A rendelkezés helyes és pontos szövegértelmezéséből kitűnően az építési engedélyhez kötött kerítések terveit kell az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia. Az oldalhatáron létesülő kerítés tervdokumentáción való feltüntetése a hatóság intézkedési, értesítési, figyelmeztetési kötelezettségét jogszabályi rendelkezés hiányában nem vonja maga után, így arra utóbb jogot alapítani nem lehet. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság ajogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.II.39.047/2002.) KGD2004. 125 A szomszédos épület belső udvarával határos tetősíkba ablak nyitása nem engedélyezhető [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 37. §]. Az alperesi beavatkozók törvényes képviselői engedély nélkül az udvari tetősíkban négy tetőtéri ablakot építettek be, a padlásként használt helyiség felé ajtónyílást bontottak és a felperesi épület belső udvarára néző tetőfelületen két 78x 138 cm-es nagyságú tetőtéri ablakot építettek be. A Megyei Jogú Város jegyzője az 1998. július 2-án kelt határozatával kötelezte az építtetőket a felperesi épület belső udvarával határos tetősíkba beépített két darab tetőtéri ablak kibontására, az eredeti állapot helyreállítására. A további építési munkákra vonatkozóan fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezte az építtetőket. A határozatot a Megyei Közigazgatási Hivatal az 1998. szeptember 22-én kelt határozatával helybenhagyta. Az építtetők fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet nyújtottak be 1998. július 23-án. A műszaki leírás szerint a két bontásra ítélt ablak közül az egyik