Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

27 L Anyagi jogi kérdések követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTEK) előírásainak megfelelően, a jogszabályban megengedett eltérésekkel alkothatók meg. Az egymásra épülő építésügyi szabályokra is érvényesül az a jogalkotási elv, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem állhat ellentétben a magasabb szintű jogszabállyal. Az új településrendezési tervek megalkotásáig maga az Étv. 60. § (3) bekezdése biztosította a korábbi jogszabályok rendelkezésének megfelelően megalkotott és még érvényben lévő települési rendezési tervek alkalmazását. Mindezek alapján a felperes hivatkozásával ellentétben csupán azon az alapon nem lehet a részletes rendezési terv alkalmazását kizárni, hogy az magasabb szintű, később hatályba lépett jogszabályba ütközik, ilyen értelmű jogalkalmazás az Étv. 60. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyását eredményezné. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.39.761/2001.) KGD2003. 194 Elvi építési engedélyezési eljárásban az építési jogosultság igazolása csak az ügyféli minőség megállapításához szükséges, nem kell közös tulajdon esetén a tulajdonostárs hozzájárulása a tervezett építéshez [12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 12-13. §, 21. §]. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a 16713/2. hrsz.-ú ingatlan a felperes és az alperesi beavatkozók osztatlan közös tulajdona, azon kétlakásos családi ház áll. Az alperesi beavatkozók a lakóépület bővítésére, átalakítására, műszaki megosztására és az utcafronti telekhatáron támfalgarázs építésére elvi építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be. Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával az elvi építési engedélyt az alperesi beavatkozók részére feltételekkel megadta. Az első fokú határozatot az alperes határozatával helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás után a felperes keresetét elutasította. Az aggálytalan szakvéleményt ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 21. § (1) és (2) bekezdése, valamint a (6) bekezdése alapján az elvi építési engedély a hatóság által kikötött feltételekkel megadható volt, a tervezett építkezés megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az elvi építési engedély az építési hatóságot csak azokban a kérdésekben köti, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett. A felperes több olyan jogszabálysértést is megjelölt, amelyek nem az elvi építési engedélyezési eljárás során vizsgálandóak, hanem a végleges építési engedély megadásakor kell azokat a jogszabályi feltételeket az építtetőnek igazolnia.