Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)
23 I. Anyagi jogi kérdések désnek, az építésügyi előírásokat betartó építési tevékenység végzésének. Ezeknek a károsnak tekintett hatásoknak a kompenzálására tartalmaz előírást a helyi építési szabályzat, és kíván meg magasabb mértékű zöldfelületi mutatót. Az OTEK 33. § 5. pontja, 42. § (l)-(2) bekezdése szerint a szükséges számú gépkocsi-parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni. A parkolással, a gépkocsimozgással óhatatlanul zaj- és egyéb hatások járnak, amelyeket azonban olyan káros környezeti hatásúnak tekinteni nem lehet, amely a kötelező építésügyi előírás betartásának akadálya lenne. A szomszédos ingatlantulajdonosok kereshetőségi joga arra terjed ki, hogy a perbeli telken a szükséges parkolóhely kialakítható-e, a gépkocsik mozgására elegendő hely áll-e rendelkezésre, de arra már nem, hogy a gépkocsik telken belüli mozgását megtilthassák, elhelyezésüket a mozgás kizárásával más módon követeljék meg. S. Tibor szakértő egyébként a garázs kialakítását jogszerűnek és szomszédjogot nem sértőnek minősítette. A zajhatás vonatkozásában a rámpa építési anyagától függően a használat során bekövetkező, felperesek által feltételezett zaj, amennyiben meghaladja az előírt zajszintet, külön eljárásban kifogásolható és orvosolható, ez a jelen eljárásban nem vizsgálható. A perbeli esetben a zajnövekedés és a gépkocsik mozgása miatti légszennyezettség feltételezett növekedése nem teszi jogsértővé az építési engedély megadását a fent kifejtettek szerint. Az elsőfokú bíróság jogsértően és iratellenesen tekintette az építési tervdokumentációt hiányosnak a talajmechanikai szakvélemény hiányára utalással. S. Tibor szakértő az R. I. 5. § 13. pontjára hivatkozással tévesen hiányolta a talajmechanikai szakvéleményt, amely megállapítását az alperes 49. számú beadványát követően nem is tartott fenn, elismerve, hogy geotechnikai szakvélemény készült (51. számú irat második oldal harmadik bekezdés). A felperesek által kifogásolt statikai terv hiánya sem állapítható meg, mert a tervdokumentációhoz statikai tervnek sem kellett készülnie. Az elsőfokú bíróság törvénysértően nem vette figyelembe, hogy a szomszédos épületek kéményeinek magasítását, biztonságos üzemeltetésének biztosítását az első fokú határozat a FŐKÉTŰSZ 2002/25-37-01017. számú szakhatósági állásfoglalása alapján a 12. pontban előírta, ezért a felperesek ennek hiányát alaptalanul kifogásolták. Az elsőfokú bíróság törvénysértően és szükségtelenül állapította meg az ítéletében a kerületi főépítész leváltását, ezzel azt sugallva, hogy a leváltásra okot adó körülmény a perbeli engedélyezési eljárásra is kihatott. Ez a körülmény a perbeli jogvita eldöntésénél nem vehető figyelembe, a bíróság csak a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja a keresettel támadott határozatot, és a határozathozatal idején hatályos jogszabályi rendelkezések alapján foglalhat állást a határozat törvényességéről. Az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az építési engedély nagyszámú kikötése a határozat megalapozatlanságát mutatja. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a kikötések tartalmi alapossága és száma az építésügyi hatóság jogszerű és körültekintő eljárását tükrözi, a szakhatósági előírások határozatba foglalt kikötéseinek előírásával.