Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 16 A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, valamint az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárás lefolytatására történő kötelezését. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy mivel a korábbi Önk. r. hatályát vesztette a felperesi kérelem elbírálása során az Étv. 18. § (2) bekezdésében rögzített ún. illeszkedési szabályokat kell alkalmazni. Az Étv. 18. § (2) bekezdése értelmében ugyanis, ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok a korábbi előírások szerint készültek, és nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírtak, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljes körűen, építési munkát végezni csak e törvény, valamint az egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez. Az FVM r. 3. § (2) bekezdése értelmében pedig meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi jogszabályoknak jobban megfelelnek. A helyben kialakult telkek pedig általában nem kisebbek 550 m2 területnél, így figyelemmel az illeszkedés szabályaira a tervezett telekhatár nem felel meg jobban a korábbiakhoz képest az építési előírásoknak. Egyértelműen megállapítható, hogy az alperesi beavatkozók ingatlanának terjedelme indokolatlanul csökkenne, ezáltal a beépíthetősége is kedvezőtlenebb lenne. Az Étv. 18. § (2) bekezdésében megnevezett hasznosítás jellegét nem lehet azonosítani a felperesek elbirtoklás útján való résztulajdon-szerzési szándékával, így ennek a telekalakítás engedélyezhetőségénél nincs jogi relevanciája. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.II.39.262/2005.)