Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

159 II. Eljárási jogi kérdések A hatástanulmány, illetve a készítése során beszerzett szakhatósági állásfoglalás mint érdemi állásfoglalás bírósági felülvizsgálata - az elvi építési engedéllyel azonosan - kérhető-e? Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. §-a, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11-15. §-ai tartalmazzák az elvi építési engedélyezési eljárás anyagi jogi és eljárási jogi szabályait. A határozat bíróság előtt megtámadható. A beruházás megkezdése előtt hatástanulmány készítését a környezetvédelem, a kulturális örökség védelme, speciális létesítmények (pl. erőmű) elhelyezése indokolhatja. Nagyberuházások során az adott területen alkalmazandó jogszabályok írják elő, mely szakhatóságok állásfoglalását kell beszerezni. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehetséges ezen hatástanulmányok, állásfoglalások önálló bírósági felülvizsgálata. Az érdemi közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során van lehetőség a szakhatósági nyilatkozatok, a hatástanulmány vitatott részeinek felülvizsgálatára. (A LB Közigazgatási Kollégiumának 2002. december 6. napján kialakított véleménye. Megjelent: BH 2003/3-4.) A bíróság által felülvizsgálható-e a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelező határozat? A Legfelsőbb Bíróság elvi határozatában azt állapította meg, hogy az építményrész, építési munka szabályossá tétele érdekében tett közbenső építésügyi hatósági intézkedések nem minősülnek érdemi határozatnak. A perbeli jogeset szerint az építésügyi hatóság kötelezte a felperest, hogy a határozatban megjelölt ingatlanban folyó boltozatbontási és visszaépítési munkát azonnali hatállyal állítsa le, egyben kötelezte, hogy az ún. „cseh süvegboltozat" helyreállítására vonatkozó terveket 60 napon belül nyújtsa be. Az alperes fellebbezése folytán eljárva a másodfokú hatóság részben megváltoztatta az első fokú határozatot, és arra kötelezte a felperest, hogy az eredeti (bontás előtti) állapot helyreállítására vonatkozó terveket nyújtsa be 60 napon belül. Az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján - a 130. § (1) bekezdés b) és f) pontjára utalással - megszüntette azzal, hogy a keresettel támadott határozatok nem az ügy érdemében hozott döntések. A másodfokú bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését azzal az indokolással hagyta helyben, hogy egy építmény, építményrész vagy az építési munka szabályossága érdekében tett intézkedés, hatósági kötelezés az ügyet lezáró érdemi határozat érdekében keletkezett olyan közbenső intézkedés, amely keresettel nem támadható (EBH2002. 814.). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 48. § (1) és (3) bekezdése szabályozza a fennmaradási eljá-