Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

139 I. Anyagi jogi kérdések 28. napján kelt ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2005. február 16. napján kelt határozatát, az elsőfokú építésügyi hatóság 2004. július 27. napján kelt, a gépkocsibejáróra és a kapura a végleges fennmaradási engedélyt megadó határozata hatályában fennmaradt. A fennmaradási engedélyt megadó határozatra vonatkozóan jogorvoslatot az ügyfelek nem terjesztettek elő, a hatóság felügyeleti jogkörben a továbbiakban nem járt el, ezért e határozat első fokon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (2) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette. Az első fokú határozat bírósági felülvizsgálata e törvényhely alapján kizárt, a kapura vonatkozóan a fennmaradási engedély jogszerűsége tehát nem vizsgálható. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti: az Étv. 49. § (1) bekezdése értelmében, ha az építésügyi hatóság az Étv. 48. §-a szerint a fennmaradási engedélyt megadja, egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. A hatóság akkor köteles az építésügyi bírságot kiszabni, ha a fennmaradási engedélyt megadja. Miután az elsőfokú hatóság a kerítésre a fennmaradási engedélyt megadta, az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a jogkövetkezmény alkalmazása: azaz a felperes terhére az építési bírság kiszabása, törvényi kötelezettség volt. Az R/l. 3. §-a és 1-3. számú mellékletei szabályozzák az építésügyi bírság mértékét, kiszámításának módját. A felperes a bírság kiszámításának hatóság által alkalmazott módját és a számítás eredményeként annak mértéke megfelelőségét nem cáfolta. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 39 212/2006.) KGD2008. 48 Az egyéves intézkedési határidő kezdetének vizsgálata a folyamatosan zajló építéshatósági eljárások esetén (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). A felperes és a beavatkozók szemközti szomszédok. A beavatkozók a 24028. hrsz.-ú ingatlanukra az 1988. szeptember 19-én kelt határozattal kaptak bontási engedélyt, az 1988. november 8-án kelt határozattal előtető létesítésére építési engedélyt, majd az 1988. december 22-én kelt határozattal a lakóépület és a garázs építésére építési engedélyt. Az ingatlanon a beavatkozók pékműhelyt működtetnek. 1991. május 3-tól kezdve számtalan építésügyi hatósági eljárás indult, mert a beavatkozók engedély nélkül építkeztek. A szabálytalan építkezések miatt az építésügyi hatóság az eltelt évek során számtalan esetben tartott helyszíni szemlét, tett építéshatósági intézkedést. A péküzem szabálytalan bővítése miatt fennmaradási engedélyezési eljárás indult. Időközben a beavatkozók a szomszédos telkek összevonására elvi telekalakítási engedélyt kaptak az 1996. február 14-én kelt határozattal, majd az elsőfokú építésügyi hatóság az 1996. július 8-án kelt határozatával a három