Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

86 azzal kapcsolatos határozatokat pedig az alapul szolgáló 1939. évi számadások megsemmisítése miatt a kir. törvényszék megsemmisítette. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 22.468/1942.) Alapítási tervezetbe felvett rendelkezések módosítása. A K. T. 150. § a meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pontok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a felek, illetve aiz alapítók a társasági szerződések egyéb rendelkezéseit a tervezetbe felvétessék, miután a törvény nem úgy intézkedik, hogy csakis az 1—6. pontokban felsoroltak vehetők fel. Ha ezt megteszik, kétségtelen, hogy mindaz, amit a tervezetbe felvettek, ugyanaz alá a szempont alá esik, azaz a rendelkezés is épúgy tartozik a társasági szerződés tárgyához, mint az 1—6. pontokban felhozottak, amely esetben azonban mindig külön elbírálás tárgyává teendő az, vájjon az 1—6. pontokban foglaltakon felül felvett rendelkezés olyan tartalmúnak és természetűnek jelentkezik-e, hogy az a társasági szerződés lényegét érinti-e, vagy sem. Ennélfogva a K. T. 179. §. utolsó bekezdése értelmében ilyen rendelkezést közgyűlési határozattal módosítani akkor sem lehet, (kivéve az összes részvényesek beleegyezésének esetét), ha megállapítható, hogy az a rendelkezés a társasági szerződés tartalmának lényeges részére vonatkozik. (Kúria P. ÍV. 5071/1940.) Gyártelep elidegenítése közgyűlési határozat nélkül. A gyártelep elidegenítése nem tartozik azok közé a jogügyletek közé, amelyek felett a K. T. 179. §-a értelmében csak a részvénytársaság közgyűlése határozhat; nem tartozik főképpen azért, mert ez az elidegenítés a részvénytársaság feloszlását önmagában véve már azért sem jelenthette, mivel az adásvételi szerződés hiánytalan teljesedésbe menése esetén maga a részvény társaiság továbbra is fennmaradt volna és csakis a részvényesek személyében \ \ következett volna be változás. Azt pedig, hogy a peras adásvétel megkötését az alapszabályok utalnák a közgyűlés kizárólagos jogkörébe, a peresfelek fel sem hozták. Ezeknél fogva az összes részvény tulajdonosa a kérdéses adásvételi szerződést az igazgatóság felhatalmazása alapján a részvénytársaság nevében és képviseletében is érvényesen megköthette. (Kúria P. IV. 4928/1940.) Tantiemelóleg. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a folyó, év, terhére az igazgatósági tagok részére összesen 12.000 pengő erejéig, a felügyelőbizottság részére pedig Összesen 2.000 pengő erejéig tantiemelőleget folyósítson, az 1943. évi közgyűlés utólagos jóváhagyásától feltételezetten. Ez a határozat törvénysértő, mert az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére csak az üzletév le-