Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
77 előre napirendre tűzetett volna, ebből pedig az következik, hogy más indítvány csak úgy vehető tárgyalás alá, ha a tárgynak megjelölésével a meghívóban előre napirendre tűzetett. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4456/1942.) Közgyűlési meghívó közzétételi időpontja. Ha a meghívás közzététele és a közgyűlés határnapja között nincs meg az alapszabályok által megkövetelt időköz, csak akkor nem szükségképeni oka a közgyűlés összes határozatai megsemmisítésének, ha a közgyűlésen a részvényesek összessége megjelenik. (Kúria P. IV. 2007/1943.) Közgyűlési meghívó tárgysorozatának kellékei. A részvénytársasági közgyűlést egybehívó hirdetményben kitett tárgysorozat csak akkor felel meg a törvény szerinti céljának, ha a részvényeseket a közgyűlés tárgyai felő1 előre kellően tájékoztatta. Az alapszabályoknak a törvény rendelkezéseinek megfelelő és az állandó bírói gyakorlattól eltérő intézkedést magában nem foglaló rendelkezése ilyként kiegészítésre nem szorul. (Kúria Pk. 5321/1940.) Közgyűlési meghívó tárgymegjelölése. Az alperes közgyűlési meghívója az igazgatósági tag társulati főtisztviselők szolgálati járandóságaira vonatkozó igazgatósági előterjesztést tűzte napirendre. A közgyűlésen előterjesztett igazgatósági javaslat és így a közgyűlési határozat is kiterjedt e fjőtisztviselőknek igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagsági díjai utáni adómegtérítésre is. A fellebbezési bíróságnak azt a döntését, amely szerint a közgyűlés ilyen módon a meghívóban ki nem tett tárgy felett is döntött és ezért a közgyűlés vonatkozó határozata a K. T. 177. §-a értelmében érvénytelen, az alperes azon az alapon támadja, hogy az előző közgyűlés ezt az adómegtérítést is szolgálati járandósággá minősítette. Ekként pedig az alperes szerint az előző közgyűlés az őt megillető jogkörben mindenkorra meghatározta a járandóságok tartalmát és fogalmi körét, tehát az idetartozó jogcímeket évről-évre külön felsorolni nem kell. Az előző közgyűlési határozatot csak azok előtt lehet ismertnek tekinteni, akik azon a közgyűlésen jelen voltak, vagy magukat azon képviseltették. Azok értesültségét ellenben, akik a közgyűléstől távol maradtak, valamint a részvényeiket utóbb megszerzők tudomását nem lehet feltételezni. Minthogy pedig az előző közgyűléstől távolmaradottak voltak és részvényeiket utóbb megszerzők is vannak, ennek figyelembevétele mellett a közgyűlési meghívó nem minősíthető olyannak, mely a hozandó határozat terjedelméről a részvényeseket előre tájékoztatta volna. (Kúria P. IV. 934/1942.)
