Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

64 előre meghatározott célra alakíttatott. A kir. ítélőtábla e határozata hozatalánál a 7000/1925. P. M. számú rendelet 5. §-ában foglalt célokon kívül a tőketartaléknak más célra való felhasználását tiltó rendelkezésével szemben nem vette tiltó akadályul az évi mérlegeket megállapító közgyűlési határozatok alapján szabályszerűen eszközölt nyereség felosztása után mutatkozó nyereségfelesíegnek tartalékolásából keletkezett tartalékalapra vonatkozóan annak osztalék fizetésére való felhasználását. A kir. ítélőtábla ugyanis arra való tekintettel, hogy a részvényesek osztalékjoga a részvények tulajdonához fűződő olyan alapvető jog, amely elsősorban elégítendő ki, olyan esetre, amidőn az évi tiszta nyereség olyan csekély, hogv abból osztalék adható nem volna, vagy pedig az alapszabályban meghatározott mérvű osztalék a nyereségből nem adható, a nyereségből keletkezett tartalékalapot az osztalék kiegészítésére, vagy pedig osztalékadásra felhasználhatónak találta, abból indulva ki, hogy a nyereségből keletkezett tartalékalap külön törvényi, vagy alapszabályi rendelkezés hiányában nem veszti el a nyereség jellegét. Minthogy a szóbanforgó esetben az 1940. évi 52.696 pengő öszszelgű nyereségből az évi rendes közgyűlés határozata folytán a részvényesek a részvényenkint 2 pengő osztalék-adásban részesültek és az erre fordított 40.000 pengő, a 200.000 pengő alaptőke után számítva 20°/o-osnak felel meg, a részvényesek kellő osztalékban részesültek. A rendkívüli közgyűlésnek az a határozata tehát, hogy a részvénytársaság a részvényeseknek 100.000 pengőt a társaság tartaléktőkéjéből visszafizet akként, hogy minden egyes részvényesnek részvényenkint 5 pengőt fizet vissza, az osztalékadáson kívül más vagyoni juttatásnak minősül, helyes tehát az elsőbíróságnak az az álláspontja, hogy a társaság fennállása alatt a részvényeseknek az osztalékon kívül más vagyoni juttatásra igényük nincsen és ez okból helyesen semmisítette meg a rendkívüli közgvűlésen hozott határozatot. (Budapesti ítélőtábla P VK 8995/1941.) A K. T. 176, §-ához. Közgyűlési meghívó ajánlott levéllel. Az újabb alapszabályi rendelkezés lehetővé teszi a közgyűlésnek hirdetményi közzététel nélküli összehívását is. Ámde az állandó bírói gyakorlat a közgyűlési meghívónak előzetes közzétételétől csak akkor tekint el, ha a közgyűlésen az össszes részvényesek megjelentek. Arra tekintettel azonban, hogy a részvénytársaság részvényei az alapszabályok 4. Va szerint bemutatóra szólnak és hogy a K. T. 172. §-a szerint a bemutatóra szóló részvények átruházása azok átadása által történik, minél fogva a társaság az összes részvényeseit szükségképen és állandóan nem ismerheti, — a közgyűlésnek ajánlott levél útján eszközölt össze-