Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

61 eldöntését, hogy az osztalék és a jutalék kifizetésének mellőzését az óvatos üzletvezetés szükségessé teszi-e vagy sem. (Kúria P. IV. 576/1941.) Tízéves közgyűlési határozató}: utólagos megsemmisítése. Ujabb joggyakorlat visszaható ereje. Nem volt törvényes akadálya annak, hogy a törvényszék az 1932—38/39. évi közgyűléseken hozott határozatokat felügyeleti jogánál fogva hivatalból megsemmisítette. Mégis az ítélőtábla az elsőbírói végzést ebben a részében megváltoztatta s e közgyűlési határozatok megsemmisítését mellőzte, mert a szóbanlévő határozatoknak csaknem tíz évre visszamenő megsemmisítése az adott esetben gyakorlatilag céltalan s a jogbiztonság követelményeivel — figyelemmel arra is, hogy az újabban követett joggyakorlatnak visszaható ereje nincs — ellentétes. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 2358/66/1942.) ' Nyereség megállapítása közgyűlési jog. Tartalékalap gyarapítása. Már elbírált közgyűlési határozat utólagos megsemmisítése. A kir. ítélőtábla az elsőbíróság végzését indokai alapján, a felfolyamodásban felhozottakra tekintettel még azért is helybenhagyja, mert az évi nyereség megállapítása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik, nyereség mikénti felosztása tekintetében pedig az alapszabályok rendelkezései az irányadók. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az alapszabályokban megállapított módon kell a nyereséget megállapítani és csak ezt követően lehet a kimutatott nyereségből a társaság tartalékalapját gyarapítani. Minthogy az 1939—41. mérleget megállapító közgyűlési határozat nem mutatta ki nyereségként azt az összeget, amelyet csak nyereségként való megállapítás után fordíthatott volna a tartalékalap javadalmazására, helyesen járt el az elsőbíróság, amidőn az alapszabályellenes nyereség kiszámítási és felosztási közgyűlési határozatra tekintettel az 1^39—41. számadásokat megállapító és azzal kapcsolatos közgyűlési határozatokat megsemmisítette. Nem alapos felfolyamodónak az a panasza sem, hogy az elsőbíróság már az okmánytárba helyezett 1940. évi szeptember 20. napján tartott rendes közgyűlésnek mérlegmegállapító határozatait is megsemmisítette, mert a bíróságnak nemcsak joga, de kötelessége is a már elbírált közgyűlési határozatot megsemmisíteni akkor, ha utólag kiderül, hogy a meghozott közgyűlési határozat a törvény megsértésével hozatott, vagy pedig az alapszabályok ren delkezésébe ütközik. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 11.943/1942.) Megtámadási perbeli ítélet tartalma. A megtámadási perben ítéletet hozó bíróság csupán arra szorítkozhatik, hogy a törvénytelen vagy az alapszabályokba ütköző