Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
59 mében hivatalból vizsgálandó. Az elsőbíróság — ezt a támadást tévesen anyagi okból történtnek minősítve — nem állapított meg ebben az irányban tényállást. De hiányzik ez a fellebbezési bíróság végítéletéből is. A m. kir. Kúria ezért a felperest arra utasította, hogy hiteles alakban igazolja, melyik napon nyújtotta be az alperes a szóban forgó közgyűlés jegyzőkönyvét a cégbírósághoz. A 20. sorszámú kérvény mellett bemutatott X. jelű hiteles másolat tanúsága szerint ez a bemutatás az illetékes budapesti kir. törvényszék főlajstromirodájában 1939. június 9-én történt, a cégbíróság iktatójába pedig csak június 14-én érkezett a beadvány. Az 1939. június 24-én beadott felperesi kereset tehát a közgyűlési jegyzőkönyvnek a főlajstromirodába érkeztétől számítva is 15 napon belül történt, eszerint a felperes kellő időben támadta a közgyűlés szóbanforgó határozatait alaki okokból. (Kúria P. X. 4577/1940.) Alaki támadási ok kései érvényesítése. Csak a fellebbezési eljárásban — több mint másfél évvel a keresetindítás után — érvényesíti a felperes azt az alaki támadási okot, hogy a meghívó csak az igazgatósági tagok szolgálati illetményeire kiterjedő határozatot tűzte napirendre, ámde az igazgatósági és végrehajtó-bizottsági járandóságok utáni adómegtérítés nem ilyen természetű járandóság, erről tehát a közgyűlés — mint a meghívóban ki nem tett tárgy felett — a K. T. 177. §-a értelmében érvényes határozatot nem hozhatott. Ezt az utóbbi támadást tehát a felperes már kétségtelenül a K. T. 174.,§-ában megszabott 15 napon túl terjesztette elő. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, mellvel ennek az utóbbi támadásnak mégis helyt adott, a K. T. 174. §-át sérti. (Kúria P. IV. 2807/1940/43.) , Közgyűlési határozat perenkíoüli megtámadása A közgyűlés határozatait, a részvényesi minőséget kellően igazolt dr. S. I. részvényes, tehát érdekelt fél felfolyamodá*sa folytán annál inkább meg kellett semmisíteni, mert a törvényes gyakorlatba ütközik az elsőfokon eljárt kir. törvényszéknek az a jogi álláspontja, hogy a közgyűlés határozatai perenkívül való megtámadásának helve nincs. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 1415/1941— 1942.) Alapszabályokba ütköző közgyűlési határozat megtámadási határideje. Alapszabályokba ütköző határozatok megtámadása független a K. T. 174. §. második bekezdésében megállapított határidőtől. Az alperes részvénytársaság közgyűlése alapszabályellenes nyereség-kiszámítási és felosztási határozatot hozott és a felperes erre alapítva kéri a közgyűlési határozat megsemmisítését. A felperes ilyként az idevonatkozó határozatokat támadó keresetét nem a
