Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

5 munkaadónál töltött szolgálati idő jöhet számításba. A végkielégítés —, mint a szolgálati viszonyból folyó járulókos igény — ugyanoly arány szerint terheli az alpereseket, mint amilyen arányban a felek a főigény — az évi fizetés — tekintetében megállapodtak. (Kúria P. II. 1094/1940.) Részvény jegyzés feltételessége. A részvénytársaságok részvényjegyzése feltételes nem lehet, mert a Kt. 149., 150., 154. és 159. Va értelmében az alaptőke biztosítása a részvénytársaság megalakulásának alapföltétele. (Kúria IV. 1089/1918. P. H. T. 626. és Kúria P. IV. 4537/1941.) Részvénytársaság célja. — Egy kéz. A részvénytársaságnak a K. T. 147. §-ában írt fogalmi meghatározásából következik, hogy a részvénytársaság jogi létének nem lényeges alkotó eleme az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon. A részvénytársaság jogi meghatározásánál ugyanis nem a vállalat tárgya, hanem annak alakja az irányadó. A felhívott jogszabályban írt módon alakult társaság így — a vállalat céljára tekintet nélkül — részvénytársaságnak minősül és mint ilyen a K. T. rendelkezései alá esik. Az az érvelés ennélfogva, hogy kereskedelmi üzlet folytatására irányuló cél hiányában erre a rt.-ra a K. T. rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást: nem helytálló. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézben vannak, a részvénytársaság jogi önállóságát nem szünteti meg. Következéskép ez a tény a részvénytársaságnak a társasági kötelezettségekért a K. T. 188. és 203. §-ai értelmében fennálló felelősségét, valamint a részvényes felelősségének' a K. T. 168. § ában meghatározott korlátját nem érinti. (Kúria P. IV. 3854/ 1939.) Részvényes felelőssége. Abból a tényből, hogy az alperes r. t. a kölcsönösszeg után 4 °/o-os kamatot írt a hitelező javára, következük, hogy a kölcsöntőke után eredetileg 4°/oos kamat volt kikötve. A részvényest a társaság tartozásaiért személyes felelősség nem terheli és a társasági hitelezők követeléseikre fedezetet egyedül a r. t. vagyonában találnak, Az a tény tehát, hogy az alperesi r. t. részvényei utóbb mások tulajdonába mentek át, alperesnek a hitelezővel szemben fennálló jogviszonyában változást nem idézett elő és így a kamatra vonatkozó kikötés hatályát sem érintette. A felperes tehát a részvénytulajdonosok személyében beállott változásra való tekintet nélkül követelhet a kölcsön után kamatot és ebbeli igénye megállapításához nincs szükség arra, hogy a kamatra vonatkozó korábbi kikötést az alperes új igazgatósága kötelezőnek elismerje vagy megújítsa. (Kúria P. IV. 2663/1942.)