Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

57 tározat törvénybe, vagy alapszabályba ütközik és ekként a rész­vénytársaság ügyvitelében irányadó nem lehet. Ezek szerint az ítéletnek a mellékbeavatkozóra is kiterjedő hatálya nem az ítélet­nek a mellékbeavatkozó és perbeli ellenfele között fennálló jog­viszonynak az ítélt dolog erejével való rendezéséből, hanem abból a mindenkire kiterjedő megállapításból fakad, hogy a közgyűlés határozatának jogi hatálya nincsen és így senkivel szemben nincs. Ezért az itt elbírálás alatt álló esetben a mellékbeavatkozót a be­avatkozás jogából folyóan csak a Pp. 88. §. 1. bekezdésében meg­jelölt jogkör illeti meg s ahhoz, hogy az alperes perbeli elismeré­sével szemben olyan kérelmet terjesszen elő, melynek következ­tében a pervitát az elismeréstől függetlenül érdemben kellene el­bírálni, — jogosultsága nincs. Alapos tehát a felperes válasziratá­ban foglalt amiatt intézett támadás és panasz, hogy a fellebbe­zési bíróság a marasztaló ítéletét nem az alperes elismerése alap­ján, a Pp. 390. §-a értelmében hozta. A fellebbezési bíróság ma­rasztaló ítélete tehát abból az indokból helyes, hogy az alperes a kereseti {követelést elismerte. Ugyanezért alaptalan a mellék­beavatkozó felülvizsgálati kérelme, miért is azt a m. Kúria el­utasította. (Kúria P. IV. 1910/1947/25. szám.) Eredménykimutatás közzé nem tétele alaki megtámadási ok. Felperes keresetében a közgyűlési határozatok megsemmisí­tése céljából felhozott az a körülmény, hogy az eredménykimu­tatás a közgyűlési meghívóval kapcsolatban a hivatalos lapban közzé nem tétetett, a törvény által előszabott alakszerűség mellő­zésére alapított megtámadási ok. Az erre alapított keresetet a K. T. 174. §-a szerint a sérelmes közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél való bemutatásától számított 15 nap alatt kell érvényesíteni. Nem vitás, hogy felpe­res keresetét e határidőn túl adta be, miért is erre alapított kere­seti kérelmével a hiv. tv, alapján el kellett őt utasítani. (Debreceni ítélőtábla P. II. 1266/1937.) Megtámadás eredménykimutatás közzétételének elmulasztása miatt. Felperes keresetlevelét — a meg nem támadott és ezért a felül­vizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint — 15 napon belül nyújtotta be. Az élőszóval is előadott ebben a keresetleve­lében egyrészt azt állítja, hogy ő a közgyűlésen megkérdezte, hogy az eredménykimutatást miért nem tették hírlapilag közzé, miért nem közölték azt a részvényesekkel, másrészt annak indokául, hogy ő miért szavazott az igazgatósági jelentés tudomásulvétele ellen, azt adta elő, hogy ő az eredménykimutatást a közgyűlésen hallotta először és így nem állott módjában annak anyaga felett másodperceken belül határozni. A továbbiakban pedig azt fejte­geti, hogy olyan vállalatok, amelyek súlyt helyeznek arra, hogy a részvényesek kellően informáltassanak, az eredménykimutatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom