Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

55 keresetüket a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított Í5 nap alatt adták-e be. (Kúria P. IV. 1864/1942.) Hányadrészvényes megtámadási joga. Közgyűlési határozat megtámadására rendszerint csak az a részvényes jogosult, aki a határozat hozatalakor már részvényes volt és ettől kezdve a megtámadási per jogerős befejezéséig az marad. A m. kir. Kúria P. IV. 1241/937. sz. határozatában már kimondotta, hogy hányadrészvényesnek — ha hányadrészvényeinek együttes névértéke egy egész részvény névértékét el nem éri —nincs jogosultsága a közgyűlési határozat megtámadására. Ezt a szabályt, ha a részvény többek közös tulajdona, az egyes társtulajdonosokra (részvénvtulajdonosokra) is alkalmazni kell. (Kúria P. IV. 153/939.) Közgyűlést követő részvényszerzés esetében megtámadási jog. Ha a részvénytársaság közgyűlési határozata törvénybe ütköznék is, az csak azoknak a részvényeseknek az érdekeit sértheti, akik a határozat hozatalakor részvényesek voltak, de nem azokét, akik azután lettek részvényesek. A megtámadásra csak ax jogosult, aki már részvényes volt a határozat hozatalakor. (Kúria P. IV. 960/1938.) Közgyűlési határozat megtámadása azzal egyetértő részvényes által. Az állandó bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a közgyűlési határozatokat nem támadhatja meg az a részvényes, aki annak hozatalában maga is résztvett és ezzel a részvényessel egy tekintet alá esik az is, aki a megtámadott határozatot hozó vagy későbbi közgyűlésen olyan magatartást tanúsít, amelyből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a megtámadott határozattal maga is egyetért. (Kúria P. IV. 883/1941.) Cégbírósági határozat elleni jogorvoslat joga csak a jogaiban sértett részvényest illeti meg. A megtámadási jog ellenben minden részvényest megillet. Míg a részvényes a K. T. 174. §-án alapuló azt a jogát, hogy a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatokat perrel megtámadhatja, érdekének külön kimutatása nélkül gyakorolhatja, addig a cégbíróság végzése elleni előterjesztés és felfolyamodás iránti jog csak akkor illeti meg — a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 24. §-a értelmében — a részvényest, ha a végzésben foglalt rendelkezés a jogát vagy jogi érdekét sérti. (Kúria Pk. IV. 1812/1943/1944.)