Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

49 Alaptőkéből osztalék adása. Alacsonyabb értékelés megengedhető sédének esetei. A perben szereplő vasúti vonal megépítésére szükséges tőkét szolgáltató érdekeltség és az alperes között létrejött megállapodás értelmében az építési iőke ellenében a korábbi törzsrészvényeknek megfelelő névértékű részvényeket kellett szolgáltatni. Nyilvánvaló, hogy az új érdekeltség csak annyi részvényre tarthatott jogos igényt, amilyen arányban az újonnan épített vasútvonalra for„ dított tőke a korábban megvolt vasútvonal értékéhez állott, mert ellenkező esetben a régi részvényesek a társaság vagyonában való részesedésük tekintetében az új érdekeltséggel szemben hátrányosabb helyzetbe kerültek volna. Az újonnan kibocsátott részvények által képviselt felemelt alaptőkerész ellentétele a részvényekért adott ellenszolgáltatás. Amint tehát az új részvények összértékének a korábbi részvények1 értékéhez kellett igazodnia, ugyanígy azok ellenértékének, a megépített új vonalak értéke ugyanolyan arányba volt hozandó a r. t. korábbi vonalainak értékével. És mert a mérlegből megállapíthatóan a korábbi vasutvonalakban fekvő vagyon értéke a korábbi alaptőke összegével egyezik, a helyes arány szerint az új vonal értéke sem volt magasabbra tehető a felemelt alaptőke összegénél. A felügyeleti hatóságnak, a kereskedelmi minisztériumnak törvénves hatáskörben kiadott és az alperesre mint közforgalmú vasutvállalatra kötelező az az utasítása tehát, amely szerint a kibocsátandó új részvénytőkének megfelelőleg a vagyonoldalon eszközölt új beruházások megfelelően leértékelendők, helyesen csak a r. t. által eszközölt módon volt keresztülvihető. A K. T. 199. §-án alapuló, a vagyontárgyak értékelése, nevezetesen a megengedett alacsonyabb értékelés tekintetében kialakult bírói gyakorlat szerint a valóságosnál alacsonyabb értékelés megengedett nemcsak akkor, ha az alacsonyabb értékelést a gazdasági viszonyok jóban mérlegelése, de akkor is, ha azt a jogi helyzet mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás indokol ja. Már pedig nem lehet kétséges, hogy a mérlegnek olyan módon való egybeállítása esetén, hogy a vagyon magasabban éspedig tetemesen magasabban értékeltessék, mint az azt terhelő alaptőke, előállhatna a K. T. 165. §-a által tiltott az a helyzet, hogy a r. t. vagyonából, tehát lényegileg az alaptőkéből részesülnének a részvényesek osztalékban. Ilvénképen a leértékelést törvénybe ütközőnek tekinteni nem lehet. (Kúria P. IV. 2858/1940.) A K. T. 166. §-ához. Elsőbbségi kötvénybirtokosok. Az elsőbbségi kötvények a részvénytársaság alaptőkéjének részét nem alkotják, azoknak névértéke a részvénytársaságnak adóssága. Az elsőbbségi kötvénybirtokosok tehát a részvénytár-