Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

42 kor van helye, ha az alaptőke a felemelés folytán gyarapodik. Ez az előfeltétel azonban a jelen esetben hiányzik, amennyiben az alaptőke gyarapodását a felfolyamodó cég nem kívánta komolyan elhatározni, ami kitűnik abból, hogy egyidejűleg a látszólag felemelt alaptőkének oly mérvű leszállítását határozta el, amely a felemelés mértékét meghaladta. Erre tekintettel helyesen hangsúlyozta a megtámadott elsőbírói végzés azt, hogy itt nincs szó másról, mint a részvénytársasági vagyon nagy részének a részvényesek közti felosztásáról, ami nyilván ellentétben áll az alaptőke felemelésének fogalmával. Végeredményben tehát az egységes célzatú közgyűlési határozatot egységesen bírálva el, az elsőbíróság helyesen döntött, annak megváltoztatására alapot a kir. ítélőtábla nem talált és ezért a felfolvamodásnak helyt nem adott. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 5286/194/26.) Alaptőkeemelés — vagyonfelosztás célzatával. Titkos tartalék nem használható fel alaptőkeemelésre. A kir. törvényszék az alaptőke felemelésére vonatkozó közgyűlési határozatot megsemmisítette, mert az alaptőke emelése csak a K. T.-nek és az alapszabályoknak, vagy a vonatkozó egyéb törvényes rendelkezéseknek (7.000/1925. P. M. sz. rendelet) korlátain belül történhet. A fenti rendelkezéseken alapuló állandó bírói gyakorlat szerint alaptőke felemelésének csak akkor van helye, ha a társaság vagyona a) tényleges befizetés vagy apportbehozatal által ténylegesen gyarapodik, vagy b) az alaptőke felemelésére a K. T. 199. §. 4. pontja alapján a mérlegben tartozásként szereplő tartalékalap használtatik fel alaptőkefelemelés céljára. A K. T. 148. §-a szerint a részvénvek névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet, s az állandó bírói gyakorlat ezen szabály alól csak akkor tesz kivételt, ha a részvény névértékét a közgyűlés határozata alapján az alaptőke megfelelő szaporításával emelik feljebb. Ehhez képest tehát az alaptőkének valóságos gyarapodása az alaptőkefelemelés feltétele. Fentiek szerint tehát alaptőkeemelés céljára csak olyan vagyontétel használható fel, amely a törvény vagy az alapszabályok rendelkezései értelmében a mérlegben kimutatható vagyonba tartozik vagy olyan tartalékot képez, amely az alaptőkeemelés céljára igénybe vehető. Nem használhatók fel azonban alaptőkeemelés céljára az állandó bírói gyakorlat szerint (Budapesti kir. ítélőtábla P. VI. 2062/1940. és 803/1941.) az úgynevezett titkos (latens) tartalékok, amelyeket a mérlegből megállapítani nem lehet s amelyek így a nyilvános számadás köréből és az igazgatóság és felügyelőbizottságnak a K. T. 200. §-a szerint a mérlegvalódiság tekintetében is fennálló egyetemleges felelőssége alól ki vannak vonva és így^ azok mibenléte és valóságos vagyontöbbletkénti s zámbavehetősége a zárszámadásból ki nem tűnik. Kiemeli még a kir. törvényszék, hogy a határozatokat még azért is meg kellett semmisíteni, mert a megállapítható tényállás szerint az alaptőke felemelésének és leszállításának semmi más célja nem