Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

37 ha az alapszabályok rendelkezése szerint a tartalékalap felett a közgyűlés szabadon rendelkezik. A részvénytársaságnak ilyen szabad rendelkezés alá eső tartaléka nincs, mert az alapszabályok 39. §- szerint a társaságnak a 37. §-ban megfelölt javadalmazásokból eredő tartaléka az alapszabályszerű üzletekre használtatik fel. Az előrelátó és kereskedői óvatosság által bizonyos esetekben indokoltnak mutatkozó ú. n. rejtett tartalék pedig, amely a részvénytársaság vagyoni helyzetének biztonságát célozza, természeténél fokgva sem szolgálhat alaptőkefelemelés céljára. Helyesen járt el tehát az elsőbíróság, midőn a közgyűlésnek az ú. n. rejtett tartalék terhére történt alaptőkefelemelését megsemmisítette; ezért a kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak nem adott helyt. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 6450/1941/81.) Alaptőkeemelés szabálytalansága. A részvénytársaság igazgatósága azzal a tényével, amellyel a felemelt alaptőkét annak ellenére befizetésnek tüntette fel, hogv annak ellenértéke a részvénytársaság pénztárába a részvények átvételére vállalkozóktól készpénzbem nem folyt be, a részvénytársaságot megkárosította, mert ezzel, valamint azzal, hogy a v felemelt alaptőkére való befizetési kötelezettségvállalásra nézve kellő okmányokról és feljegyzésekről sem gondoskodott, lehetetlenné tette, hogy a részvénytársasági kötelezettség fedezéséhez szükséges alap megalkotásához a részvényesek megfelelő módon hozzájáruljanak és így a részvénytársaság volt igazgatósági tagjainak egyetemleges kártérítési felelőssége a K. T. 189. §-a alapján a be nem folvt alaptőke és kamatai erejéig fennforog. (Kúria P. IV. 1024/1941:) Alaptőkeemelés alapítási költség terhére. Az alapítási költség terhére az alaptőke nem emelhető, mert ez azt jelentené, hogy a részvénytársaság az alaptőkeemelésre a saját vagyonából teljesít fizetést^ aminek a K. T. 161. §a értelmében helye nem lehet. Á 7000/1925! P. M. számú rendelet 3. §-a szerint azonban a részvénytársaságnak a megnyitó) leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát alaptőkeként kell a megnyitó mérlegbe beállítani, amennyiben annak egy részét nem helyezik tőketartalékba. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Alaptőkeemelésnél gondosság elmulasztása. Az alperesek felelőssége a III. alaptőkeemeléssel kapcsolatban történt részvény kibocsátásáért a K. T. 162. §-a alapján csak mint kártérítési felelősség áll fenn, tehát erre is áll a kártérítési kötelezettség elbírálásánál irányadó az az általános magán jogi szabály, hogy annak alapja a vétkes magatartás. Ezt a vétkességet azonban e szerint az ítélet szerint a nevezett alperesnek terhére nem lehet