Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

35 Titkos tartalék felhasználása alaptőkeemelésre. A tartalékalap csak a nyereség tartalékolásából keletkezhetik, tehát csak az eredményszámlán nyereségként mutatkozó összeg fordítható a tartalékalap képzésére. A megadózott tartalékszámlán szereplő 175.000 pengői nyereségként a korábbi számadásokban a társaság nem mutálta ki. a mérlegben is csak mint titkos tartalékot szerepeltette a „folyószámla" elnevezés alatt összegyűjtött tételek közt. Kétszer semmisítette meg már jogerősen a bíróság a társaság alaptőkelelemeléséí, melynek céljára a megadózott tartalékszámlán szereplő titkos tartalék jellegű összeget kívánta felhasználni. A törvény kijátszására volna alkalmas, ha ezt a titkos tartalékot anélkül, hogy előbb az eredményszámlán nyereségként szabályszerűen kimutatták, a tartalékalapba helyezhetnék és ekként alaptőkefelemelés céljára Í9 felhasználhatnák. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 33028/1942.) Alaptőkeemelésre'használása titkos tartaléknak. A részvénytársaság rendkívüli közgyűlésen az alaptőkének 4.000.000 pengőről 6,000.000 pengőre való emelését határozta el olymódon, hogy 320.000 pengőt a rendkívüli tartalékalapból, 847.800 pengőt a részvényesek által készpénzben teljesítendő befizetésből és végül 85.220 pengőt a mérlegben a hitelezői számlán vezetett „perújítási" tartaléknak nevezett alapból kívánt fedezni. Az eljárt egyesbíró a közgyűlésnek ezt a határozatát megsemmisítette, a törvényszék által elfogadott azzal a helyes indokolással, hogy az alaptőke, felemelésének az állandó bírói gyakorlat szerint csak akkor lehet helye, ha a társaság vagyona a felemelt összegnek megfelelő tényleges befizetés, vagy apport behozatala által lényegesen gyarapodik, vagy pedig az alaptőke felemelésére a K. T. 199. §. 4. pontja alapján a mérlegben tartozásként szereplő tartalékalapot használják fel. Utóbbi lehetőségnél ugyanis a mérlegből a /elhasznált tartalékalap összege világosan megállapítható és a tar* lalékalapnak a mérlegben az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a K. T. 200. §-ában lefektetett egyetemleges felelőssége mellett történt beállítása, ennek a mérleg közzététele által történő nyilvánosságra hozatala és a kitüntetett tartalékalapnak adózás alá bocsátása megfelelő biztosítékot szolgáltat arra, hogy ez a vagyonösszeg tényleg létező vagyon és a társaság rendelkezésére áll. Folyamodó igazgatóság azon az alapon kérte a megtámadott végzés megváltoztatását, hogy az alaptőke felemelésénél a részvényesek befizetésén kívül kizárólag a társaság tartalékalapjai vétettek figyelembe. Szerinte ugyanis az alaptőke felemelésénél részben felhasznált, a mérleg teher oldalán „hitelezők" cím alatt foglalt, azonban a mérlegbői ki nem tűnő „perújítási tartalékalap" a társaságnak nem úgynevezett titkos tartaléka, hanem rendes megadó* zott tartaléka. Erre nézve törvényszéki könyvvizsgáló véleményét csatolta. A kir. törvényszék a szakértői véleménnyel ellen-