Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

33 zárja. Ettől az általános szabálytól a 8220/1940. számú rendelet sem foglal magában eltérő, kivételes rendelkezést. A részvénytársaság felfolyamodása ezért hivatalból visszautasítandó volt. (Kúria Pk. V. 4166/1943/24. szám.) A K. T. 161. §-ához. Alapítási költség terhére alaptőkeemelés. Az alapítási költség terhére az alaptőke nem emelhető, mert ez azt jelentené, hogy a részvénytársaság az alaptőkeemelésre a saját vagyonából teljesít fizetést, aminek a K. T. 161. §-a értelmében helye nem lehet. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Saját részvények megszerzése fúziónál. Más részvénytársaság beolvasztása esetén a saját részvényeknek a beolvadó r. t. részvényeivel kicserélése céljából való megszerzése nem egyértelmű a saját célra való megszerzéssel. Az alperes r. t. közgyűlésének az a határozata tehát, amelyben a beolvadó takarékpénztár r, t. részvényeinek kicserélésére az alaptőke felemelése nélkül 80.000 darab saját részvénynek bizalmi személy — a Pénzintézeti Központ — közbenjöttével való megszerzését határozta eJ, a K. T. 161. /-ának tiltó rendelkezésébe nem ütközik. De helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy a részvényeknek kicserélés céljából való megszerzése az egyesülés módozataihoz tartozik és így az —a szükségesség szempontjából a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott helyes indokokbl a bíróság által felül nem vizsgálható — 1950/1938. M. S. sz. rendelet intézkedéseire tekintettel a K. T. 174. §-ában megengedett megtámadás tárgya nem is lehet. (Kúria P. IV. 3173/1939/22.) A K. T. 162. §-ához. Alaptőkeemelés elvei. Tartalékolás és titkos tartalék tőkeemelésre felhasználása. Az alaptőke felemelése csak a K. T.-nek és az alapszabályoknak, valamint a vonatkozó egyéb törvényes rendelkezéseiknek (7000/1925. P. M. sz. rendelet) korlátain belül történhetik. Az ezen rendelkezéseken alapuló bírói gyakorlat szerint alaptőke felemelésének akkor van helye, ha a társaság vagyona tényleges befizetés, vagy apport által tényleg gyarapodik, vagy ha az üzletévre vonatkozó mérlegben tartozásként felvett tartalékalap használtatik fel az alaptőke-felemelés céljára. Nem használható fel azonban őzen célra az úgynevezett titkos tartalék, vagyis amelyet az üzlet3