Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

22 Társaság időtartamának meghatározása. Ha az alakuló közgyűlésen megjelent minden részvényesnek módjában állott az alapszabály tervezetet az alakuló közgyűlést megelőző időben megismerni, fel sem lehet tenni azt, hogy ezt a tervezetet éppen csak az alakuló közgyűlésen jelen nem volt két részvényaláíróval előzetesen nem közölték volna, akik az alperesi részvénytársaság megalapításában tevékeny részt vettek, és amikor az alapítási munkákat a nevezett két részvényaláíró rendelkezése szerint eljárni hivatott titkárság végezte. A részvény aláírók tehát az alapszabályok tervezetének az alakuló közgyűlés megtartásának időpontja előtti ismerete folytán tudták azt, hogy a vállalatnak az alapítási tervezet szerint 50 évben meghatározott tartama nem változtathatatlanul, hanem közgyűlési határozattal módosíthatóan van tervbe véve. Ezek szerint az alakuló közgyűlésnek a vállalat időtartamára vonatkozó határozata ilyként nem tért el az .alapítási tervezettől, az alakuló közgyűlés tehát jogosult volt ebben a tárgyban az alapszabályba felvett szövegének megfelelően határozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV. 4530/1940.) Üzletév meghatározása. Mérlegkészítés időpontja. A K. T. szerint megkívánt elvek közé tartozik annak meghatározása is, hogy a mérleg melyik időponttól meddig készíttessék és hogy ekként az üzletévnek mi a kezdete és mi a vége. Etekintetben az alapszabályoknak rendelkezést kell tartalmazniok, mert az üzletévnek nem kell szükségképen a naptári évvel egybeesnie. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4872/1946/7.) *A saját tőke értékének kiszámításánál az alaptőke számbavétele. Az 1940 : VII. tc. 19. §-ának (2) bekezdése a saját tőke szempontjából figyelembe jövő alaptőkére nézve nem tesz megkülönböztetést abban a tekintetben, hogy az be ván-e fizetve, vagy sem E törvényhely a továbbiakban ugyan kimondja, hogy a saját t<£ két az adókivetés alapjául szolgáló évi mérlegben szereplő összeggel kell számításba venni, de ez a sziabály természetszerűleg arra az esetre vonatkozik, amikor a mérlegben szereplő összeg a tényleges állapotot híven feltünteti. Nem vitás, hogy panaszos vállalatnak az alapszabályokban meghatározott alaptőkéje 160.000 P. A mérleg ezzel szemben alaptőkeként csak a befizetett 48.000 pengőt tünteti fel, holott figyelemmel arra, hogy a részvényjegyzés aláírásával a Kereskedelmi Törvény 150. §-a értelmében az alaptőke biztosítottnak tekintendő, mindaddig, míg annak leszállítása a közgyűlés által el nem határoztatott, a szabályoknak megfelelő könyvelés mellett a mérleg teheroldalán az alapszabályok szerinti 160.000 pengő részvénytőke, a vagyonoldalán pedig az alaptőke be nem fizetett része, mint a részvényesekkel szemben fennálló követelés kell szerepeljen. Mindaddig, míg a vállalat alaptőkéjét a K. T. 209