Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

156 sul vételét megtapadhatja, a zárószámadásokat az előterjesztettől más tartalommal megállapíthatja és ennek körében olyan javas­latot is elfogadhat, amelv az igazgatóság, a felszámoló bizottság vgy a felügyelőbizottságtól származó javaslatnak nem minősül. Törvényi vagy alapszabályi ellenkező rendelkezés hiányában nincs tehát jogalap arra. hogy pusztán azért, mert a zárószámadás és a jelentés elkészítésében a felszámoló bizottság egyik vagy má­sik tagja részt nem vett, vagy esetleg részt sem vehetett, a köz­gyűlés határozatai megsemmisíttessenek, hacsak a közgyűlést a zárószámadások és a jelentés elkészítésének körülményei tekinte­tében meg nem tévesztették. A közgyűlésen résztvett részvényesek arról értesültek, hoffy a felszámolók eavike azért nem írta alá a zárószámadásokat, mert (állítólag) nem adatott részére mód az 1937 .évi üzletvitelbe betekinteni s az üzleti elszámolásokat elbí­rálni. Ebből a felszólalásból azonban a közgyűlés tudhatta, hogy a zárószámadások nem származnak a felszámoló bizottság vala­mennyi tagjától. A zárószámadások és a jelentés okiratainak meg­tekintéséből, minden esetre a közgyűlésen a felszólalásra adott felvilágosításból azt is megtudták a jelenvoltak, hogy N. M, fel­számoló a felszámoló bizottság jelentését sem írta alá. A közgyű­lés tehát a zárószámadások és a jelentés felett a fennismertetett körülmények tudatában határozott, megtévesztésről tehát szó sincs és így a keresetnek ebben a részében jogalapja sincsen. A felszámolást kimondó közgyűlés nemi adott határozott időre szóló megbízást a felügyelőbizottságnak, mert a határozata úgy szól, hogy a közgyűlés a jelenlegi felügyelőbizottság megbízatá­sát továbbra is fenntartja, illetőleg őket felügyelő bizottsági ta­gokká újból megválasztja. Való, hogy az alperes részvénytársa­ság alapszabályainak 32. §a értelmében a fel ügyelőbizottság meg­bízása egy évre szól. Minthogy azonban az 1932. évi január hó 30-iki rendes közgyűlésnek határozatlan időre szóló megbízást adó határozata ma is érvényben van, azt sem annak idején, sem most senki meg nem támadta: az 1938. február 5-iki közgyűlés határozatai sem támadhatók meg olyan okból, amely az 1932-ben hozott és érvényben álló határozaton alapszik, miként ezt a kir. Kúria 6. V./1894. és P. IV 4738/1935. számú határozataiban már ismételten kimondotta volt. (Kúria P. IV. 5562/1938.) Pénztárkönyv szabálytalan vezetése. Könyvvitel megbízhatatlan­sága, A pénztárkönyvnek olyképen való szabálytalan vezletése, hogy abba a bevételek ne mazonnal és kronologikus sorrendben, a kiadások pedig szintén nem nyomban, hanem havonta össze­gyűjtve könyveltetnek el, már magában véve is elegendő okul szolgál arra, hogy az egész könyvvitel, minthogy az a pénztár­könyvön, mint a legfontosabb alapkönyvön épül fel, megbízha­tatlannak és ennek folytán az adóztatás céljára elfogadhatatlan­nak minősíttessék. (Közigazgatási bíróság 18.050/1942. P.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom