Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

147 hozzájutott, betétje a pengőromlás kövekcztében teljesen elértéktelenedett. Közel kétszáz alkalmazottjának, köztük a felperesnek felmondási illetményét S egyéb járandóságait épen ezért a rajta kívül álló okból nem tudja kielégíteni. Az alperes kiemelt tényállításainak valóságát nem tisztázták. Az alsóbíróságoknak a gazdasági lehetetlenüléssé] kapcsolatban elfoglalt jogi álláspontja elvileg helyes. Azonban az alperesnek a gazdasági lehetetlenülésre (helyesen a szolgáltatás lehetetlenségére) alapított védekezése a fent kiemelt tén velőadásából kitűnően magában foglalja a rá nézve méltányosabb átértékelésre irányuló kérelmet. Előadásának valósága esetén, különösképen pedig akkor, ha teljesítőképessége vagyona túlnyomó részének elpusztulása folytán valóban megrendült, a teljes átértékelés elvének következetes alkalmazása ránézve indokolatlanul méltánytalan volna. Minthogy a fellebbezési bíróság az alperes részvénytársaság vonatkozó tényállításait nem tisztázta, az ügy végeldöntésre nem alkalmas. Ezért a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a fellebbezési bíróságot a tényállás megállapítása végett további eljárásra és újabb határozathozatalra utasította. Erre való tekintettel a Kúria a Pp. 508. §. utolsó bekezdése és 543. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás költségének viseléséről való intézkedés nélkül csak e költség menynyiséget állapította meg. (Kúria P. II. 886/1947.) A K. T. 194. §-ához. Felügyelőbizottság létszáma az alapszabályokban. A felügyelőbizottság tagjai legkisebb és legnagyobb létszámának az alapszabályokban megjelölése csak akkor kötelező, ha ez a szám a közgyűlés tetszése szerint betölthető határozatlan számban van megállapítva. (Budapesti tábla P. VI. 1735/1942.) Felügy előbizotisági tagsághoz elfogadó nyilatkozat szükséges. Ahhoz, hogy Ablaki felügyelőbizottsági tag legyen, annak elfogadó nyilatkozata szükséges. Az elfogadás magánjogi ügylet, amely ügylet hozza létre azt, hogy a megválasztott felügyelőbizottsági tag sem lehet felügyelőbizottsági tag, s így előállhat az a helyzet, hogy a cég felügyelőbizottság nélkül marad. Épen ennek elkerülését célozza az elfogadó nvilakozat bemutatásának megkövetelése. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 5812/1940/80.) Felügyelőbizottságnak póttagja nem lehet. A K. T.-nek a felügyelőbizottság szervezetét és hatáskörét szabályozó 194—196. §-ai a felügyelőbizottsági póttagság intézmé-