Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
145 peresi bank kereskedelmi vállalat- a felperes ügyvéd és az alperes, illetve jogelődje között fennállott jogviszony pedig az öt evet meghaladja. A keresetben érvényesíteti végkielégítési igény szempontjából tehát ügydöntő kérdés az. vájjon ez a jogviszony a felperessel mint vállalati tisztviselővel létesített szolgálati viszony nak. avagy esnpán az ügyvéd és ügyfele között rendszerint fennálló megbízási viszonynak mincsül-e, vagyis hogy megállapíthaío-e a felek között létrejött jogügylet tartalmának olyan többlete, amely a megbízási szerződés határain túlmenően a szolgálati szerződés ismérveit foglalja magában. (Kúria P. II. 1605/1942.) Cégjegyzési jogosultság per procura toldattal bejegyzése. Az a körülmény, hogy az alapszabályok 34. §-a nem utal arra, hogy a cégjegyzési joggal felruházott tisiztviselő „pp" toldattal jegyzi a céget, nem zárja ki azt, hogy a cégvezető a céget „pp ' toldattal jegyezhesse, azonban a cégvezető is az alapszabályok 34. §-a rendelkezésének megfelelően egy igazgatósági taggal együttesen jegyezheti a céget. Az igazgatóság határozata is Z. Károly cégvezetőt arra hatalmazza fel, hogy a cégjegyzését alapszabály szerint — tehát egy igazgatósági taggal együttesen — „per procura" jegyezhesse. Á kifejtettek alapján a kir. ítélőtábla az elutasító végzést megváltoztatva Z. Károly társasági tisztviselő cégvezetői minőségét és alapszabályszerűen egy igazgatósági taggal együtt „pp" toldat melletti cégjegyzési jogosultságát a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztetni rendelte. (Budapesti tábla P. VI. 4268/1942.) Ügyvezető szakértői díja nem esik tantiémadó alá. Az ügyvezető szakértői tevékenységéért fizetett díj nem vonható tantiémadó alá. (Közigazgatási bíróság 2194. sz. ejh. — 7865/ 1942. P.) Fiókintézet vezetőjének jogköre. A bankügyletekkel foglalkozó részvénytársaságok vidéki fiókjainak üzletvitelével a pénzfelvétel együtt jár. Az ilyen fiókintézet vezetőjének jogköre tehát a cég üzletével kapcsolatos fizetések átvételére kiterjed. A K. T.-nek a kereskedelmi meghatalmazottak jogkörét megállapító ezek a szabályai azonban nem kényszerítő jellegűek. Ebből következik, hogy a főnök a kereskedelmi meghatalmazott törvényes jogörét korlátozhatja. Ez a korlátozás mégis harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a harmadik személy a meghatalmazás korlátozásáról tudott, vagy a rendes kereskedői gondossággal tudhatott. Abból a tényből, hogy az alperes részvénytársaság említett, fiókintézeténél külön pénztárnokot alkalmazott, aki a pénzkezelést a fiókintézet üzleti helyiségében — esetleg pénztárként megjelölt helyen — végezte, nem lehet kétséget kizáróan felismtrni az 10
