Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

142 Ügypezető igazgató rögtönös elbocsátása. Igazgatósági ülésrend és határozathozatali mód szabályozása; harmadik személy ebből származtatott megtámadási joga. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a felperes mint ügyvezető igazgató az alperest ennek 1936. évi október 31-iki vagyoni állapotáról olyan nyereséges mérleggel tájékoztatta, amely nem adott hű képet az intézet akkori üzleteredményéről s alkalmas volt az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megtévesztésére. A megtévesztő célzatot —a jobb eredmény feltüntetésére irányuló szándékot — mutatta a felperesnek az irányadó tényállás szerint bizonyított az az eljárása, hogy egyes alárendelt tisztviselőket bizonyos tételeknek egy hónappal későbbi könyvelésére, tehát szabálytalan könyvvezetésre utasított. A felperesnek az az eljárása, hogy a társaság vagyoni állásáról az igazgatósági tagok elé olyan tájékoztató mérleget terjesztett, amely a veszteséges üzletmenet elpalástolásával számottevő nyereségről számolt be, a munkaadója bizalmával visszaélés kapcsán annak üzleti érdekeit veszélyeztette (Ipartörvény 94. §. g. pont). A felperesnek az a magatartása jogos okot adott az alperesnek a felperes rögtöni hatályú elbocsátására. A felperes felülvizsgálati panasza szerint az elbocsátásnak nem lehet jogi hatályt tulajdonítani, mert az igazgatóság nem alapszabályszerűen összehívott ülésen határozott elbocsátása felől. Ezt a kifogást azonban a felperes még az állított tény valósága esetén sem érvényesíthetné. Az alapszabályok ama rendelkezéseinek ugyanis, amelyek a testületileg szervezett igazgatóság ülésrendjét és határozathozatalának módját szabályozzák, csak a társaság belső viszonyai szempontjából van jelentőségük, a ne táni alapszabályellenes eljárást tehát csak maga a társaság, vagy ennek valamely tagja támadhatná meg, ellenben az ügyletkötő másik félnek erre nincs jogosultsága. Egyébként az igazgatóság eljárásának esetleges alaki hiányát az ügyletkötő féllel szemben pótolja is a társaság megfelelő akaratának alapszabályszerű cégjegyzés alakjában való utólagos kijelentése, ami a jelen esetben az F/l. alatti elbocsátó levéllel megtörtént. Nem sértett anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy a rögtöni hatályú elbocsátó jog gyakorlását nem tekintette elkésettnek. Az elbocsátásra jogosító ok rögtöni érvényesítésének elmulasztása általában akkor jogvesztő hatályú, ha a munkaadó magatartásából a megbocsátásra lehet következtetni. Nem jelent azonban megbocsátó szándékot, ha a munkaadó az alkalmazottjának vétkes cselekménvéről előbb megnvugtató és kétségtelen tudomást kíván szerezni. (Kúria P. II. 924/940.) Vezérigazgató nyugdíjfizetést vállal. A részvénytársaság vezérigazgatója az arra hatáskörrel biró igazgatóság felhatalmazásával vállalhat a társasági tisztviselők