Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

140 landó teljesíteni, a szerződési kötelezettségnek nyilt megtagadása Ez a szerződésszegés jogos alapot adott az alperesnek a szolgálati jogviszonynak rögtöni hatályú megszüntetésére, a felperes tehát a szerződésnek időelőtti megszüntetése címén az alperestől kártérítést nem követelhet. Az F/2, alatti megállapodás semmisségének meg nem állapítása folytán a felperesnek arra sincs jogos igénye, hogy a bíróilag megállapított költségek megtérítését saját ügyfelétől az F/2, alattiban kikötött mértéken túl igényelhesse. (Kúria P. II. 2178/ 1942.) Vezető és irányító munkakör. Nincs önálló vezető és irányító munkaköre a nagy vállalatnál alkalmazott annak az osztályvezetőnek, aki a vezérigazgatónak és az ügyosztály igazgatójának van alárendelve s önálló intézkedési joga csak 1000 pengőn aluli ügyekre, ellenjegyzés nélküli utalványozási joga pedig csak 100 pengőt meg nem haladó összegre van korlátozva s bankszámlák felett rendelkezési joga nincs. (Kúria P. TI. 4163/1943.) Kollektív szerződéshez igazodó illetmény. Jogtanácsos felmondási ideje. A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a felek közt nem jött létre oly értelmű megállapodás, hogy a felperes havi fizetéso egyenlő a mindenkori kollektív szerződés szerinti legmagasebb fizetésnek meghatározott százalékkal felemelt összegével. Az a ténymegállapítás alapjául szolgáló tanúvallomásokból kitűnik, hogy a felek a felperes fizetésének mennyiségét kifejezett ügyleti nyilatkozatokkal csakugyan nem szabályozták. Megállapodás azonban nemcsak kifejezett nyilatkozatok, hanem a felek akaratát és szándékát világosan mutató cselekmények útján is létesíthető. A felperes mint jogtanácsos lépett az alperes szolgálatába. Belépéskor 1945. augusztus 15-én a vállalt tisztviselőire a Kereskedők Országos Központi Szövetsége és a Magyar Magánalkalma zottak Szabad Szakszervezete közt létrejött az a kollektív szerződés volt érvényben, melyben a legmagasabb fizetés 6000 P-ben volt megállapítva. A felperes munkakörénél fogva nem esett a kollektív szerződés hatálya alá, szolgálatbalépésekor fizetését az alperes a kollektív szerződésben meghatározott legmagasabb fizetésen felüli összegben, 8000 P-ben, tehát körülbelül 33%-kal magasabban állapította meg. 1946 január 15-én újabb kollektív szerződés lépett életbe, mely a hatálya alá tartozó alkalmazottakra vonatkozó legmagasabb fizetést 1,004.000 P-ben határozta meg. Ekkor az alperes a felperes fizetését 1,350.000 P-ben. vagvis a kollektív szerződés szerinti legmagasabb fizetésnél körülbelül 33%-kal magasabban állapította meg. A felperesen kívül még nyolc más oly alkalmazottja volt az alperesnek, kik vezető állásuknál fogva nem estek a kollektív szerződés hatálva alá. Ezek is mind már kezdettől fogva a kollektív szerződés szerinti legmagasabb fizetést meghala-